Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel az állami média részeként működő Kossuth rádiónak adott interjút. A mai beszélgetést azt is különös figyelem övezte, mert Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón bejelentette, hogy a kormányfő ma elárulja, hogy ki váltja Matolcsy Györgyöt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) élén.
A magyarok a hétvégén választanak, nem Magyarországon, hanem Romániában – mondta a miniszterelnök a romániai választással kapcsolatban. Csekély arra az esély, hogy a magyar jelölt, Kelemen Hunor megnyerje az elnökválasztást, de Orbán Viktor szerint „büszkék lehetünk az RMDSZ elnökére.”
Szóba került a bérmegállapodás is. Orbán Viktor azt mondta, hogy a kormánynak közvetítői szerepe van, a megegyezés a munkáltatók és a munkavállalók között történik. A kormány célja az, hogy at átlagbér elérje az 1 millió forintot. (A kormányfő nem említette, hogy bruttó vagy nettó összegre gondolt-e, vélhetően az előbbi esetről van szó.) „Az a tapasztalatunk, hogy a minimálbér emelkedése feljebb tolja az összes többi bért is. Tehát a magyar kormány ezzel a megállapodással hatást tud kifejteni nem csak a minimálbére, tehát a legkisebb keresetűek jövedelmének emelkedésére, hanem az a fölötti bérekére is, mert az fölfele tolja” – fogalmazott.
Orbán Viktor bejelentett azt is, hogy az MNB élére Varga Mihályt jelölte.
Az Mfor elsőként számolt be arról, hogy a jegybank vezetését a kormány Varga Mihályra bízza. Ennek okairól itt tudhat meg többet:
„Egy jegybankelnök választást lehet úgy megcsinálni, hogy hétfőről kedre. Tehát ez egy alapos előkészítést igénylő folyamat. Valóban a törvény nem teszi lehetővé, hogy a jegybankelnök két ciklusnál hosszabb ideig maradjon. Ami kár, mert egyébként Matolcsi György egészen kiváló és remek munkát végzett. Egy impúzív személyiségről beszélünk, tehát onnan érkeztek folyamatosan impúzusok a magyar kormány irányában” – mondta Orbán Viktor, aki hozzátette: hálás Matolcsy munkájáért, „amellyel újabb és újabb újításokra tett javaslatot és készített bennünket a kormányzatban. És van hőstette is, de menjünk el a mellett sem szó nélkül, hogy Matolcsi Györgynek vannak hőstettei. Egy mindenki által ismert hőstette is van. Ez például a devizahitelesek ügye.”
Orbán Viktor szerint a jegybank fontos pontja a magyar gazdaságpolitikának, a stabilitás záloga. „Sok jó közgazdász közül én olyat próbáltam találni, aki a legtapasztaltabb, a leghiggadtabb, a legnyugodtabb, a legtöbb nehéz helyzetben szagolt már puskaport, látott már karón varjút, nem ijed meg, helyt tud állni bármilyen nehéz helyzetben. Ehhez tapasztalat kell. És nem egyszerűen csak intellektuális képesség, az fontos, a tudás, de kell gazdaságpolitikai tapasztalat is. A kormányban és a kormány környékén van két ilyen ember. Két ilyen ember biztosan van. Ugye van a gazdasági miniszterünk, meg a pénzügyminiszterünk. Számításba jött egyébként még az energiaügyekért felelős miniszterünk is, aki korábban pénzügyi területen dolgozott. Ebből lehetett igazából választani, mert nem akartam elméleti közgazdászok közül választani, de gyakorlatilag, mint mondtam, itt fontos megbízhatóság, kiszámíthatóság. És végülis a legkiszámíthatóbb és legnyugodtabb embert választottam közülük. Ez pedig Varga Mihály pénzügyi miniszter úr, akivel már hetek óta egyetetetek erről a kérdésről” – magyarázta döntése hátterét a kormányfő.
Fotó: Facebook / Varga Mihály
Matolcsy még maradt volna?
Matolcsy György jelenlegi, második hatéves mandátuma a jegybank élén 2025. március 3-án jár le. A vonatkozó jogszabályok szerint egy személy legfeljebb két alkalommal töltheti be a jegybank elnöki tisztségét, így Matolcsy György nem nevezhető ki harmadik ciklusra.
Korábbi hírek szerint jegybank kezdeményezhtte a jogszabályok módosítását, hogy Matolcsy György akár 2031-ig is MNB-elnök maradhasson, de ezt a kormánypártok elutasították, ami fokozhatta a feszültséget közte és a kormány között. Matolcsy György és a kormány gazdasági vezetői, különösen Nagy Márton miniszter, között kialakult nézeteltérések is közrejátszhattak abban, hogy mandátumának meghosszabbítása nem merült fel.
De mi lesz az alapítványi pénzekkel? Az MNB 200 milliárd forintot utalt saját alapítványainak, amelyeket nem közpénzként akart kezelni, ám a bíróság kimondta, hogy ezek továbbra is közpénznek számítanak. Az alapítványok támogatásai között egyetemek, magánszemélyek és Matolcsy Györgyhöz köthető projektek is megjelentek, miközben a vagyon értéke az infláció miatt jelentősen csökkent. Az alapítványok megszüntetésére tett ígéretek máig nem valósultak meg, és továbbra is bizonytalan, mi lesz az alapítványi vagyon sorsa.
