A Direkt36 cikksorozatban foglalkozott azzal, hogyan alakult az Orbán-kormány közel másfél évtizedes fennállása alatt a legfontosabb gazdaságpolitikai döntéshozók viszonya, és hogy mi vezetett ahhoz, hogy néhány sikeresnek tűnő év után ismét megtorpanni látszik a magyar gazdaság.
A sorozat harmadik részében a miniszterelnökhöz közel álló források segítségével a portál azt járta körbe, mi határozza meg Orbán Viktor gazdaságpolitikai gondolkodását, milyen hatással van ez például az akkugyárakról kialakított véleményére, és hogyan alakult a kapcsolata a számos neves közgazdásszal, akik az évtizedek során tanácsadóként segítették.
Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán
Hiányosságok
A cikkben megszólaló források szerint Orbán Viktor alapvetően jól átlát helyzeteket, és igyekezett képezni magát közgazdasági kérdésekben, időnként kiütköznek hiányosságai. A példa egy alkalommal például azt fejtegetette az egyik közgazdászoknak szervezett találkozón 2011-ben, hogy az amerikai iparcikkek a magyar termékekhez képest szerinte azért versenyképesebbek, mert az Egyesült Államokban olcsóbb az energia. Ha Magyarországon is levinnék az energiaárakat, abból a magyar gazdaság is profitálhatna – érvelt a tanácskozás egyik résztvevője szerint a miniszterelnök.
A felvetésen megdöbbenő közgazdászok megpróbálták Orbánnak elmagyarázni, hogy ezt a célt nem úgy lehet elérni, ha az állam beavatkozik az energiaárakba. Elmondták neki, hogy a magyar termékeket úgy lehet versenyképesebbé tenni, ha olyan iparcikkeket termelnénk, amelyeknek kisebb az energiaigénye, illetve ha azokban az ágazatokban próbálnánk jobb teljesítményt nyújtani, amelyekhez megfelelő adottságokkal rendelkezik az ország.
Egy jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező forrás szerint a miniszterelnök közgazdasági ismeretei ha hiányosak is, nem meggyőzhetetlen. A forrás erre a 2010-es kormányváltás utáni időszakból hozott példát. Szerinte a miniszterelnök az ekkor bevezetett unortodox intézkedések részleteivel kapcsolatban tűnt különösen információhiányosnak. „Fontos információk nem voltak meg, nagyon egyoldalú volt a tájékoztatása" – fogalmazott a forrás, aki szerint Orbán Viktor nem a kormányzati apparátustól, hanem az egyik bank elemzéséből értesült csak arról, hogy bizonyos tervezett lépések milyen károkat okozhatnak. Az elemzés hatott is rá, a miniszterelnök néhány tervezett lépést átgondolt, mérsékelte a hatásukat.
Harc a Fidesz lelkéért
Csaba László egyetemi tanár szerint a kormányzati gazdaságpolitika alakításában 2010 után a politikai mellett egy szakértői kör is szerepet játszott. Orbán pedig maga döntötte el, hogy az egyes intézkedésekkel kapcsolatban közülük épp kire hallgatott.
Így az unortodox irányt képviselő Matolcsy mellett Orbán környezetében továbbra is ott voltak olyan konzervatívabb közgazdászok, mint például Járai Zsigmond, Bod Péter Ákos vagy Szapáry György, aki Orbán Viktor gazdaságpolitikai főtanácsadójaként is dolgozott.
Csaba szerint a 2010 utáni évek kormányzati gazdaságpolitikáját ezért az eltérő mentalitású szereplőknek köszönhetően egyfajta kettősség jellemezte: „unortodox eszközöket" használtak ahhoz, hogy „ortodox célokat" érjenek el. A két kör versenyét – amelyek nemcsak gazdasági kérdésekben konkuráltak egymással – Csaba úgy jellemezte, hogy ebben az időben „harc folyt a Fidesz lelkéért". A harc hamarosan egy EU-s döntésnek köszönhetően eldőlt, és a politikai kör került túlsúlyba.
2013-ban hosszú idő után Magyarország kikerült az Európai Bizottság által indított túlzottdeficit-eljárás alól, amely uniós források elvesztésével is fenyegetett.
Csaba László azt mondta, az Európai Bizottság a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésével lényegében azt üzente a magyar kormánynak, „csináljatok, amit akartok, minket nem érdekel". A közgazdász szerint ezzel Orbán gyakorlatilag szabad kezet kapott a magyar gazdaság irányításában. Csaba szerint „innentől indult el a politikavezérelt gazdaságpolitika". Ennek példája lett a rezsicsökkentés, amely rövidtávú politikai célokat szolgált, és figyelmen kívül hagyta azt, milyen kockázatokkal jár.
Új struktúra, akadozó információk
Egy kormányközeli forrás szerint a 2018-as választási győzelem után Orbán tovább centralizálta a kormányzati struktúrát. Ekkor alakult meg egy közvetlenül Orbán alá tartozó hivatal, a Miniszterelnöki Kormányiroda. A forrás szerint ez a hivatal tájékoztatja Orbánt arról, hogy milyen ügyeken dolgoznak az egyes minisztériumokban. Orbán a Kormányirodát arra is használja, hogy ha konkrét rendeletre van szüksége, akkor ezt a kérést ez a hivatal veri keresztül a kormányzati rendszeren.
A Kormányirodán kívül ott van a Rogán Antal vezetett kabinetiroda, amely a kormányzati kommunikációért felel. A forrás szerint a kormányzás harmadik lábát az önkormányzatoktól egyre több feladatot átvevő kormányhivatalok alkotják. Szerinte az „egész rendszer az erőátvitelről szól". A forrás szerint a rendszeren belül azonban nem működik jól a visszacsatolás, az alsóbb szinteken lévők nem mindig merik elmondani, ha nem értenek egyet egy döntéssel, vagy ha annak negatív következményeit tapasztalják, így fontos információk nem juthatnak vissza időben a miniszterelnökhöz.
Orbán Viktor történelmi leckéi
Egy, a Fidesz felső vezetésével korábban kapcsolatban álló üzletember forrás szerint Orbán gondolkodására jellemző, hogy a különféle gazdasági mutatók kevésbé érdeklik. „úgy gondolkodik, hogy tőkét kell behozni, mert ha van tőke, akkor van növekedés is, és ha van növekedés, akkor van bérnövekedés is" – fogalmazott.
Szerinte ennek a meggyőződésnek a kialakulásában nagy szerepet játszottak a miniszterelnök történelmi jellegű olvasmányélményei. A forrás szerint Orbán úgy véli, az Osztrák-Magyar Monarchiával kapcsolatban sem az maradt meg az emberekben, hogy milyen mértékű volt a korrupció és gazdasági problémák voltak, hanem aranykorként tekintenek rá, mivel akkoriban számtalan dolog épült az országban.
