Szájer Józsefék a történelmi vereség után is irányt mutatnának Brüsszelnek

Még márciusban kérdeztük meg a Szabad Európa Intézetet, hogy működnek-e még, ugyanis tavaly nyár óta keveset lehetett hallani felőlük. Akkor lapunknak küldött válaszában az intézet vezetője, Szájer József azt írta: május 9-én, az Európa-napon szeretnének kijönni a 101 javaslat az Unió reformjára című Európa-programtervezetükkel.

Végül már május 1-jén felkerült az intézet honlapára a 47 oldalas dokumentum, mégpedig Birodalom helyett demokráciát! – 101 pont az Európai Unió jövőjéről címmel, melynek első mondata így szól: Európa válságban van.

A téma kifejtését így folytatják: Brüsszelben ma az számít „jó európainak”, aki feladja a saját érdekeit, aki mindenre igent mond, aki hagyja, hogy a központ helyette döntsön, vagy hogy az Unió „egységére” hivatkozva megkerüljék. Az a „jó európai”, aki elnézi az uniós intézmények jogsértő működését, korrupcióját, az erőltetett hatáskörbővítést, aki elfogadja, hogy az Európai Unió birodalmi elitprojekt, és továbbra is távol tartja az állampolgárokat a döntésektől.

Véleményük szerint aki nem számít „jó európainak”, mert szót emel az Európai Unió iránytévesztésével szemben, és elutasítja Brüsszel túlkapásait, attól megvonják a forrásokat, megkérdőjelezik a médiaszabadságát, a határvédelmét, az önigazgatását, a belső döntéshozatalát, a külpolitikáját, a családvédelmét, kétségbe vonják a demokráciáját és az alkotmányosságát, elvitatják az érdekeit. Nem nehéz kitalálni, hogy kire gondolnak.

Szájerék szerint talán még megmenthető az Európai Unió

Majd annak ellenére – vagy épp ezért –, hogy április 12-én történelmi jelentőségű vereséget szenvedett az eddigi kormánypárt a parlamenti választáson, arra a következtetésre jutnak:

az Európai Uniót az alapoktól kezdve újra kell gondolni, intézményrendszerét, hatásköreit át kell vizsgálni. De azt is megjegyzik: talán még megmenthető.

Ahhoz azonban, hogy Európa nemzetei sikerrel együttműködhessenek, európai patriotizmusra van szükség – írják a tanulmány szerzői – nevezetesen Szájer József, Petri Bernadett és Hidvégi Áron Arnold –, majd hozzáteszik:

Az uniós intézményeket, a brüsszeli bürokraták által uralt világot meg kell változtatni, a birodalmi törekvéseket meg kell állítani. Ehhez azonban a „jó európaiak”, a mindent feladók, a csak megfelelni vágyók, az utasításra várók szolgai engedelmessége helyett merész tettekre, cselekvő politikára, szabadságharcosokra van szükség. (Orbán Viktor magyar miniszterelnök gyakran hivatkozik magára „szabadságharcosként”, különösen a nemzetközi, elsősorban brüsszeli nyomással szembeni politikai küzdelmekkel kapcsolatban).

Az EU hatalmi mestervet hajt végre (?)

Szájer Józsefék szerint a kezdeti jó európai építkezés mára a közös és a kölcsönös előnyök érdekében való közös cselekvésből hatalmi mestertervvé torzult.

Úgy vélik, hogy Brüsszel már nem a nemzeteket tekinti fontosnak, hanem bizonyos körök hatalmi és birodalmi törekvéseit szolgálja, szembefordul a nemzetekkel, nem tiszteli a nemzeti szuverenitást, inkább a tagok büntetését, sorba állítását tekinti céljának.

Az elemzés kitér arra is, hogy ma Európában újra veszély fenyegeti a szabadság és a demokrácia természetes és ez idáig egyedül sikeres alapegységét, a nemzetet, a népképviseletet és a népszuverenitást. Szerintük cenzorok akarják megmondani, mit szabad mondani és mit nem, milyen szavakat szabad használni és milyeneket nem, mesterségesen konstruált, életidegen eszmék ideológusai és hataloméhes bürokraták akadályozzák, hogy azt tegyük, amit Európa józan polgárai akarnak. Azt is írják, hogy nekünk, magyaroknak és közép-európaiaknak van tapasztalatunk. Ugyanis hosszú szenvedéstörténetünk felvértezett minket a bajok ellen, és hiába hagytak ki minket Európa építéséből hosszú évtizedekig, a patrióták ezennel bejelentkeznek a közös jövőről szóló vitába.

Dejà vu érzés

Az Európai Unió ma nem demokratikus – jelenti ki a tanulmány, amelynek szerzői úgy látják, hogy a közös európai építkezés születési hibája, hogy Európa polgárait, a választókat kezdettől fogva kifelejtették, vagy inkább kihagyták belőle. Úgy vélik, az Unió nem demokratikus módon, a polgárok jóváhagyásával jött létre, hanem hatalmi alkuk eredményeképpen.

Azt is fejtegetik, hogy az Európai Unió azért jutott a mostani válságos helyzetébe, mert az európai projekt hátat fordított az őt alkotó legfontosabb ágenseinek, a saját polgárainak, az őt létrehozó legfontosabb európai vívmányának, többezer esztendős hagyományának, a demokráciának és a szabadságnak – vélelmezik az elemzés szerzői, miközben politikai szakértők szerint a Fidesz többek között azért is vesztette el a választást, mert buborékba került, és eltávolodott az emberektől.

Ilyen, és ehhez hasonló gondolatok sorjáznak a Szabad Európa Intézet elemzésében, amelyek olvasásakor egyfajta dejà vu érzés fogja el az embert, mintha már hallottunk és tapasztaltunk volna ilyesmit, nem is olyan régen és nem is olyan messze… Ami miatt az április 12-i választáson földrengésszerű változás történt, amikor a 16 éve fennálló Orbán-rendszer megdőlt.

Sőt, azt is írják, hogy azért nem tudott az EU megfelelő válaszokat adni egyes kérdésekre, mert elszakadt az emberektől, mert hamis, a világot végletesen leegyszerűsítő ideológiák, kiskáték és a mögöttük rejtőző féktelen hatalmi ambíciók csapdájába került. Elveszítette realitásérzékét, a problémák megoldása helyett haszontalan, polkorrekt, utópista ideológiai vitákba keveredett.

Együttműködő, demokratikus Európát akarunk, ezért nemet mondunk az Európai Birodalomra – jelentik ki Szájer Józsefék, akik szerint a demokraták nemzetet, európai együttműködést akarnak, a Birodalom támogatói pedig Európa és a demokrácia ellenségei. Sőt, a brüsszeli bürokraták a szabadság és a szabad vélemény ellenségei: azt is meg akarják mondani az európaiaknak, miről mit beszélhetnek.

Patrióta-javaslatok az általuk gondolt megoldásra

Ezek után 101 javaslatot tesznek arra, hogyan kellene az európai demokráciát megvalósítani. Azt azért hozzáteszik: kísérleti és úttörő szerepre vállalkoznak, ezért fenntartják maguknak a tévedés jogát.

Az összes pontot – amelyek saját bevallásuk szerint is hol tanács, hol ötlet, kinyilatkoztatás, máshol javaslat vagy gondolat – nem részletezzük, de a legérdekesebbeket kimazsoláztuk. Nevezetesen: 

• Nem közös államot építünk, Európa soha nem lesz föderális állam. Nem akarunk Európai Birodalmat.
• Minden eddig létrejött közös kompetenciát, intézményi hatáskört újból át kell vizsgálni, a nulla bázisú költségvetés analógiájára.
• Önkéntes együttműködést szankciók és kioktatás helyett.
• Létre kell hozni az Unión belüli, nemzeti szuverenitást védő eljárásokat, meg kell akadályozni a lopakodó, központi hatáskörelvonást.
• Új eljárásként az egyhangúságot igénylő döntéseknél be kell vezetni a hiányzási jog intézményét. Azokban az esetekben lehetne alkalmazni, ha egy tagország nem kívánja megakadályozni a többiek konszenzusos döntését, de abban részt venni nem kíván, azt magára nézve nem fogadja el (lásd az Orbáni Magyarország és az orosz szankciók esetét).
• Az Európai Unió intézményeinek el kell számolniuk a tagországok felé az uniós pénzek elköltésével. El kell számoltatni az uniós intézményeket a politikai és gazdasági korrupciós esetekben. Minden közösségi pénzköltést át kell világítani, a pazarlást meg kell szüntetni. (Bár rengeteg kritikát kapott a magyar EU-s pénzek felhasználása, lásd például a lombkorona nélküli lombkoronasétányt).
• Létre kell hozni a Nemzetek Jogainak Európai Chartáját.
• A szólás, a sajtó, a tudomány és az oktatás szabadsága szuverenitási kérdés, azt vissza kell állítani. Le kell venni a politikai korrektség, a genderideológia és a liberalizmusra való hivatkozással létrehozott, szabad vitát bénító szellemi szájkosarakat a nyilvános beszédről. Le a cenzúrával! (Az Európai Bizottság több ügyben is kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Magyarország ellen a sajtószabadság korlátozása és az újságírók munkájának akadályozása miatt).
• A környezetszennyezőkkel szembeni fellépés nemzeti és európai ügy, ahol a terhek méltányos elosztására és a „szennyező fizessen”-elv érvényesítésére van szükség. (Csak egy példa: a gödi Samsung akkumulátorgyárral kapcsolatos helyzet 2025-2026-ban kritikus pontjához érkezett, különösen a környezetvédelmi engedélyek hiánya miatt).
• Az Unió intézményei civilnek álcázott szervezetek mögé bújva a szuverén tagállamokat igyekeznek megkerülni saját hatalmuk növelése végett. Le kell számolni az NGO-k (nem kormányzati szervezetek) brüsszeli befolyásával és átláthatóságuk hiányával. (Az alapítványokba, különösen a közérdekű vagyonkezelő alapítványokba (KEKVA) kiszervezett közvagyon mértéke az elmúlt években drasztikusan megnőtt, elérve a több ezer milliárd forintos nagyságrendet).
• Az uniós pénzekhez való hozzáférést nem lehet politikai elvárásoktól függővé tenni.
• Kötelezettségszegési eljárást tagországgal szemben csak a Tanács kezdeményezhet, annak jogát a Bizottságtól el kell venni.
• Létre kell hozni a tagországok jogait, szuverenitását védő új uniós bíróságot és biztosítani kell átláthatóságát. (Bár sok hazai intézmény és szervezet átláthatósága hiányzott).
• Az úgynevezett jogállamisági eljárásokat meg kell szüntetni, mert azok alapjaiban sértik a tagállamok szuverenitását, egyenrangúságát és a jogbiztonságot.