Furcsa dolgok történtek a szegénységi adatokkal: rengetegen átestek a szegénységi küszöbön, és éppen fölé érkeztek. Így az uniós és a hazai statisztikákban – és persze a politikai közbeszédben – már nem számítanak szegénynek – a Válasz Online járt utána, mi állhat a furcsa KSH-adatok hátterében.
A probléma először az UNICEF kutatóinak tűnt fel, akik azt vizsgálták, hogyan hat az inflációs válság a gyermekes családokra. Magyarország esetében azonban megakadtak, mert azt tapasztalták, hogy a szegénységi küszöb fölött egy hajszállal rengeteg család jövedelme csoportosul. Az ELTE és a Tárki kutatói – Tátrai Annamária és Gábos András – ezt alaposabban megvizsgálva megdöbbentő mintázatot fedeztek fel.
A lap cikkéből kiderül, hogy a jövedelmi adatok eloszlását ábrázoló grafikonokon 2018-tól kezdve közvetlenül a szegénységi küszöb fölött „toronymagas” kiugrások jelentek meg, miközben a küszöb alatt egyes jövedelmi sávok szinte teljesen kiürültek. 2020-ban például 322 olyan egyfős háztartást találtak, amelynek az euróban mért jövedelme a tizedesvessző után hét számjeggyel is megegyezett – ami statisztikailag gyakorlatilag lehetetlen. Más uniós tagállamokban ilyen jelenség nem tapasztalható, és a 2010-es évek közepéig a magyar adatokban sem volt ilyen anomália.
Fotó: Depositphotos
A KSH válaszainak hiányában a kutatók a volt KSH-elnökhelyetteshez, Németh Zsolthoz fordultak, aki 36 évig dolgozott a hivatalnál. A statisztikus egyértelműen fogalmazott:
Természetes úton nem fordulhat elő ilyen eloszlás. Zéró a valószínűsége annak, hogy manipuláció nélkül így szórjanak az adatok – nyilatkozta.
Az UNICEF végül Magyarországot kizárta a nemzetközi szegénységi elemzéséből „az adatok megbízhatóságával kapcsolatos problémák miatt”. Huszár Ákos, a KSH egy másik volt munkatársa további furcsaságot talált: 2015-ben a háztartások 9 százalékánál, 2020-ra pedig már 28 százalékánál magasabb volt a nettó jövedelem, mint a bruttó – ami egyértelműen képtelenség, hiszen azt jelentené, hogy az emberek nem fizetnek, hanem kapnak adót.
A relatív jövedelmi szegénységi arányszám politikai jelentőséggel bír, hiszen a kormányok teljesítményének egyik mérőszáma. Míg 2017-ig romló szegénységi mutatók voltak jellemzőek, 2018-tól látványos javulás kezdődött: 2022-re 12,1 százalékra csökkent a szegények aránya, ami a csatlakozás utáni időszak legjobb értéke volt.
Az igazi fordulat 2023-ban következett be, amikor a szegénységi index hirtelen zuhanásnak indult.
A gyerekszegénység csaknem megduplázódott, a nyugdíjas szegénységi ráta 14,7 százalékról 24,2 százalékra emelkedett, az egyedülálló nyugdíjasok körében pedig 17,4 százalékról 30 százalék fölé nőtt. A kutatók szerint bár a válság hatásai érezhetők, a romlás mértéke megmagyarázhatatlanul nagy.
A kutatók szerint megrendült a bizalom a 2017 óta tartó időszak magyarországi jövedelemadatainak megbízhatóságában.
Szeretnénk, ha kizárólag az uniós irányelveket és szakmai szabályokat követve mérnék a szegénységet, mert a tisztánlátás mindannyiunk érdeke – fogalmazott Tátrai Annamária.
