Tanúmeghallgatásokkal folytatódott hétfőn a Corvinus Egyetemről kirúgott docens, Ádám Zoltán munkajogi pere. Miután az elmúlt tárgyalási napokon az egyetem tanúit – többek között a vezetőket és a felmondásban érintett kollégákat – hallgatták meg, ezúttal már elsősorban az Ádámék által beidézett tanúkon volt a sor – írja a hvg.hu.
Az ügy egyik kulcsszereplője, Vyacheslav Arbuzov is most került volna sorra, az ő vallomásához azonban tolmácsra lett volna szükség, akit a bíróság nem tudott előállítani, vélhetően azért, mert a postán fennakadás volt az idézések kiküldésénél.
Arbuzov volt a koordinátora annak a tantárgynak, ahol a vizsgabotrány kirobbant, és a vele folytatott levelezést nem küldte el maradéktalanul Ádám Zoltán a kancellárnak – utóbbit értékelte úgy az egyetem vezetése, hogy a docens nem működött együtt velük.
Fotó: Ádám Zoltán
Elsőként Dunavölgyi Máriát, az egyetem alkalmazotti tanácsának elnökét szólították a terembe, őt arról kérdezték, volt-e korábban konfliktus Ádám Zoltán és az egyetem vezetése között. Dunavölgyi két esetet idézett fel, az egyik 3-4 évvel ezelőtt történt, amikor a Corvinus új rektora egy új kommunikációs szabályzat tervezetével állt elő, az azonban az oktatók széles körében tiltakozást váltott ki, mert
úgy érezték, a szabályzat alkalmas lett volna arra, hogy korlátozza az oktatók véleményformálási jogát az egyetemet érintő közös ügyekben – ebből nagy botrány lett, a végén a rektor módosítást ígért.
Hetekkel később azonban kiderült, hogy ezt nem tette meg és a tiltakozásokat kiváltó dokumentum jelent meg az egyetem honlapján, így Ádám Zoltán volt az, aki az ügy élére állt, ennek Dunavölgyi szerint „nyilván nem örült” az egyetem vezetése.
Ezt nyomatékosította Kerényi Péter, az egyetemen működő szakszervezet egyik tagjának vallomása is. Mint mondta, az elmúlt években folyamatosan érkeztek hozzájuk olyan dolgozói megkeresések, melyek arról árulkodtak, bizalmi válság alakult ki az oktatók részéről a vezetőség felé, ennek egyik első példája volt a fent említett a kommunikációs szabályzat.
Ádám Zoltánnal a Klasszis Klubban is beszélgettünk:
Kerényi arról is beszélt, hogy úgy érezte, valóban próbálja az egyetem akadályozni Ádám Zoltánt a vizsgabotrány részleteinek feltárásában, kapott ugyanis egy figyelmeztetést a Corvinus vezetésétől, amelyben azt írták, megsértette a kommunikációs szabályokat és bizonyos adatvédelmi irányelveket is. Kerényi szerint a levél furcsa és szokatlan volt, nem értette, hogy ha Ádám valóban hibázott, azt miért így kezeli az egyetem, ő inkább egy adminisztratív nyomásgyakorlásnak értékelte az ügyet. Így ő is aláírta a szakszervezet által kezdeményezett petíciót, amelyben nyilvánosan álltak ki Ádám Zoltán mellett annak érdekében, hogy folytassa a munkát és transzparens módon vigye végig a vizsgabotrány ügyét.
Ádám Zolán menesztése után az alkalmazotti tanács készített egy önkéntesen kitölthető felmérést az egyetem dolgozói számára, ezt a munkavállalók 30 százaléka töltötte ki, az oktatók pedig felülreprezentáltak voltak, közülük nagyjából minden negyedik töltötte ki a kérdőívet – említette Dunavölgyi a tárgyaláson. Erről a belső felmérésről a HVG is írt, a lényege az volt, hogy 80 százalék elítélte a docens kirúgását, a felháborodást jelzi továbbá az is, hogy tiltakozó petíció is indult az ügyben, valamint a diákok is tüntettek Ádám maradásáért. Dunavölgyi megjegyezte, a következő évben kevesebben töltötték ki a dolgozói kérdőívet, többektől hallotta, hogy a következményektől tartva nem mernek véleményt nyilvánítani, amely szerinte a rossz bizalmi légkör jele.
