A pénzügyi szolgáltató vállalatok lassan haladnak a mesterséges intelligencia (MI) bevonásával tevékenységükbe, annak ellenére, hogy az új technológia hatékonyságuk jelentős növekedését ígéri. Ennek oka, hogy nem akarják kitenni az utcára az embereiket és aggódnak, hogy a mesterséges intelligencia nem tudja kellő alapossággal követni a pénzpiaci szabályokat. Emellett persze a nagy szervezetek lomha változása is szerepet játszik a változás lassításában.
Fotó: Pixabay
„A nagybankok biztosan nem fogják olyan gyorsan adaptálni a technológiát, mint a fintech cégei” - mondta a Financial Timesnak Tom Blomfield, az utóbbi terület szakértője.
A történet vége azonban az MI bevonása lesz, mert számos banki tevékenységet sokkal gyorsabban és alacsonyabb költséggel el tud végezni, mint az emberek. Csak a kiskereskedelmi bankok hat százaléka készült fel a mesterséges intelligencia tömeges használatára – állapította meg a Capgemini tanulmánya.
"Az emberek többsége nem érti, hogy az MI a hatékonyság növelésének eszköze" - mondta Nasir Zubairi, fintech egyik háttérintézete, a Luxembourg House of Financial Technológy vezérigazgatója.
Akik így gondolkodnak, azok még mindig csak azt látják, hogy a mesterséges intelligencia elveheti a munkahelyüket. Szerinte a hagyományos bankok alapvetően analóg módon működnek. Erre a pénzmosás ellenőrzését hozza fel példaként. Erre rengeteg embert alkalmaznak, akik végigbogarásszák a pénzintézetek könyveit, hogy felderítsék a pénzmosás nyomait.
Régi igazság: beosztott nélkül főnök sincs
Amikor egy pénzügyi szervezetnél megmutatta, hogyan lehetne ezt automatizálni az MI segítségével, kiderült, hogy évente 450 ezer euró (178 millió forint) bérköltséget lehetne megtakarítani. Mégsem vezették be a technológiát. Zubari szerint talán részben azért, mert ha a beosztottakat kiszorítja a mesterséges intelligencia, akkor főnökre sem lesz szükség.
Ennél komolyabb akadálya az MI adaptálásának az a köztudomású hibája, hogy szeret hallucinálni, azaz nem létező információkat valósként tálalni. Emellett miután az MI-modellek tudástárukba feltöltött adatokkal dolgoznak, felmerül a kérdés, hogy a bankok mit hozhatnak a tudomásukra ügyfeleik érzékeny adataiból.
Ha viszont kevesebb adatot kap a masina, akkor romlik a megbízhatósága. E két történet vége ugyanaz: alaposan ellenőrizni kell, azokat az eredményeket, amiket a mesterséges intelligencia produkál, amihez egy rakás alkalmazottra van szükség. Van olyan szakértő, aki szerint a bankok nem elutasítják a mesterséges intelligenciát, csupán hezitálnak az alkalmazásával. Végül is figyelembe kell venniük, hogy az ügyfeleik megbízzák őket adataik, ezen belül érzékeny pénzügyi információik kezelésével, amit tiszteletben kell tartaniuk. Mindennek eredőjeként egyelőre az ügyfélszolgálatokban hódít az MI alkalmazása.ű Persze még itt is lehetnek gondok, miután a gép nem értheti az emberek érzelmeit. Például érzéketlenül viselkedhet egy olyan lakcímváltozás kezelésében, amelynek hátterében haláleset, családi tragédia van. A történet vége rossz esetben ügyfelek elvesztése lehet.
