A napokban számos egyéni vállalkozó, őstermelő, adószámos magánszemély kaphatott váratlan levelet a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV), aminek az eléggé gyomorgörcsöt okozó folyószámla-rendezés dokumentumnevet adták. A levelet ijedtében megnyitó adózó azután földöntúli örömöt érzett, amikor ezt olvasta:
„Tisztelt Ügyfelünk!
Önnek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) vezetett adószámláján 2024. augusztus 01. napján [ennyi és ennyi] forint túlfizetése van.”
A levelet átböngészve azután elégedetten konstatálja, hogy személyi jövedelemadó (szja) adónemen szerepel ez a nem is jelentéktelen túlfizetés.
Óva intünk azonban attól, hogy az öt-hat számjegyű összeget látva elkezdje azt visszaigényelni, ne adj’ Isten, elkölteni!
Fotó: Videa
A személyi jövedelemadó soron feltüntetett szám ugyanis szinte biztosan
az első két negyedév során befizetett adóelőleget jelenti.
Mivel az érintett adózói kör nem kifizetőtől szerzi a jövedelmét, hanem önfoglalkoztatás keretében, így az adóhatóságnak ekkor még nincs meg a befizetett összeg „másik lába”, a bevallás. Azt ugyanis csak jövő tavasszal kell majd benyújtani.
Elvileg nem lenne akadálya annak, hogy a havi vagy negyedéves járulékbevallások alapján a NAV adóelőleget számoljon, azonban azon a dokumentumon csak tájékoztató adatként szerepel az adóköteles jövedelem negyedéves összege, az adó- és adóalap-kedvezmények figyelembe vételével kiszámított előleget az érintetteknek saját maguknak kell nyilvántartaniuk, és azt majd a jövő év elején elkészítendő adóbevallásukban kell feltüntetniük, mégpedig negyedéves bontásban.
Joggal merül fel a kérdés: mi a teendő, ha nem stimmel a folyószámlán szereplő összeg? Előfordulhat, hogy az adózó tévedésből a szükségesnél nagyobb vagy kisebb összeget utal, netán likviditási problémák miatt nem tudta befizetni valamelyik közterhet.
Az előírtnál kisebb összeget mihamarabb pótolni kell, mert a határidőre be nem fizetett adó összege után késedelmi pótlékot is kell fizetni, ami a mindenkori jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összege. Az szja-előlegre ráadásul vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély esetében nem is kérhető automatikus fizetési könnyítés. A fizetendő járulékok esetében azonban erre lehetőséget biztosít a jogszabály, aminek három feltétele van:
- az adótartozás nem haladhatja meg az 1 millió forintot,
- a tartozást legfeljebb 12 részletben meg kell fizetni,
- naptári évenként egy alkalommal kérhető.
Ilyen esetben az adóhatóság nem vizsgálja sem az adótartozás kialakulásának okait, körülményeit, azt sem, hogy az adózó mindent megtett-e a fizetési nehézség elkerülése érdekében, valamint azt sem, hogy adó későbbi megfizetése valószínűsíthető-e.
Az automatikus fizetési könnyítés szabályairól ebben a cikkünkben írtunk részletesen:
Más a helyzet, ha szja-ban vagy bármely más adónemen valóban túlfizetése mutatkozik az adózónak, azaz a törvényben előírtaknál többet fizetett be valami miatt.
Ha az adóhatóságnak rendelkezésére áll a befizetés „másik lába”, azaz a bevallás, akkor egy átvezetési/kiutalási űrlappal lehet rendelkezni a többletről, de akár a folyószámlán is hagyható későbbi kötelezettségek fedezésére.
Más a helyzet az szja-túlfizetésnél, hiszen mint láttuk, ebben az esetben bevallás híján az adóhatóság nem tudja eldönteni, a számlán szereplő plusz vajon valóban több-e, mint amit a törvény előlegként előír. Ilyenkor is kérhető a (valós) túlfizetés átkönyvelése másik adónemre, kérhető a kiutalása is, ám előtte a NAV ügyintézője nyilatkozatot fog kérni az adózótól, hogy a túlfizetése valós, és nem volt más olyan gazdasági esemény, ami miatt az adózónak szja-fizetési kötelezettsége keletkezett volna.
