Az extrém időjárási körülmények, vagyis az egyre gyakoribb és tartósabb hőhullámok, és a fagyos telek miatt az európai otthonok jelentős részében az optimális hőmérséklet szinten tartása komoly nehézséget jelent - hívja fel a figyelmet egy aktuális és egyelőre megoldatlan problémára az Euronews témával foglalkozó írása.
A felmelegedés Európát sújtja a legdrasztikusabban: a hőmérséklet a kontinensen a globális átlagnál kétszer gyorsabban emelkedik. Nem véletlen, hogy a szakértők évtizedek óta hangoztatják: amennyiben a bolygó a jelenlegi ütemben hevül tovább, 2100-ra 10 millióról 100 millióra emelkedhet a szélsőséges időjárási körülményeknek kitett európai lakosok száma.
Noha az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint kánikulában a káros egészségügyi következményeket elkerülendő érdemes otthonunkat hűvösen tartani, ez sokak számára lehetetlen. Az Eurostat adatai szerint az európai háztartások 19 százalékában egyáltalán nem biztosítható az optimális hőmérséklet nyáron. Ennek legfőbb oka a lakóházak kialakítása és állapota: a megfelelő külső hőszigetelés vagy a szellőzés, esetleg a napsütés ellen védelmet nyújtó eszközök hiánya; de a légkondicionálási lehetőségek korlátozottsága is hozzájárul a lakások brutális mértékű felmelegedéséhez. (Télen ugyanezen okok miatt lehet problémás az otthonok felfűtése.)
És akkor még nem beszéltünk a világszerte egyre többeket érintő energiaszegénységről, melynek kialakulását az ingatlan adottságaitól és műszaki felszereltségétől kezdve a lakók anyagi helyzetén át az éghajlati sajátosságokig, vagy a hűtésre, illetve fűtésre használt energiahordozók fajtájáig, illetve áráig számos tényező befolyásolja.
Fotó: Depositphotos
Az energiaszegénység nem csak a legelmaradottabb országok lakóit sújtja: európaiak millióit is.
A Zero Portugal klímavédelmi civil szervezet nemrégiben készült felméréséből kiderült, hogy a Portugáliában élő megkérdezettek 55 százaléka kínlódik otthona hűtésével és fűtésével. Spanyolországban sem sokkal jobb a helyzet: az energiaszegénység leküzdése érdekében több nonprofit szervezet is teljes erőbedobással dolgozik azon, hogy hasznos tanácsokkal lássa el mindazokat, akiknek problémát jelent lakásukban az élettani szempontból optimális hőmérséklet – nyáron 23-26, télen 19-20 Celsius-fok – megteremtése és fenntartása.
Az olyan átmeneti "hűsítő" megoldások, mint a ventilátor, a kézi ventilátor vagy a hideg zuhany tartós kánikulában csak percekig tartó enyhülést hozhatnak, és leginkább csak arra jók, hogy a pillanatnyi hőérzetet javítsák, tartós hőmérsékletcsökkenés nem érhető el velük.
Az idei nyár Európában különösen forró: egymást érik a hőhullámok. A WHO adatai szerint a kontinensen évente körülbelül 175 ezer haláleset hozható összefüggésbe az extrém hőséggel, ami komoly egészségügyi kockázatokat rejt – a hőgutától kezdve a hőkimerülésen át a kiszáradásig vagy az alvásminőség romlásáig –, különösen az idős emberek és a krónikus betegek számára.
Bár a 2050-es években majdan élők lakásainak négyötöde már ma is áll, a globális felmelegedés következményeinek kezelésére csak kevesen vannak felkészülve - idézte az Euronews Hélène Denise-t, a Francia Alapítvány a Hátrányos Helyzetűek Lakhatásáért munkatársát. Denise rámutatott arra is, hogy passzív hűtési megoldások nélkül az emberek többsége a jövőben is a legalapvetőbb alternatívára, a légkondicionálásra szorul majd, ami viszont amellett, hogy környezetszennyező, jelentősen megemeli a villanyszámlát is.
Hatékony megoldások a nyári energiaszegénység leküzdésére
A szakemberek szerint az élhető lakókörnyezetet biztosító, hosszú távú passzív megoldások közé tartozik a lakóingatlanok megfelelő hőszigetelése, ami télen tartja a hőt, nyáron pedig nem engedi olyan gyorsan felmelegedni a lakást. Az optimális belső hőmérséklet megteremtésében az is segíthet, ha az ablakokra napellenzőt szerelünk, ami egész nap gondoskodik a megfelelő árnyékolásról. De a világosra festett homlokzatok és tetők is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az épületek lassabban melegedjenek át. A városi betondzsungelek fákkal való ellátásával, a tudatos parkosítással pedig élhetőbb, hűvösebb környezetet teremthetünk.
Ha már klíma, milyet vegyünk?
A klímaberendezés kiválasztásakor érdemes alaposan áttanulmányozni a rajta található energiacímkét, ami jelzi, hogy a készülék mennyire hatékonyan hűt, illetve fűt a legforróbb és a leghidegebb napokon. Az, hogy egy klíma mennyit fogyaszt, sok mindentől függ. Egyebek mellett a lakás alapterületétől és belmagasságától, a tájolásától, a hőszigetelésétől és árnyékolásától, valamint a nyílászárók minőségétől és állapotától - hívja fel a figyelmet a legfontosabb tényezőkre tájékoztatójában az E.On. Az áramfogyasztást viszont nem kizárólag a berendezés hűtő-vagy fűtőteljesítménye határozza meg. Befolyásolja például a kinti és benti hőmérséklet közötti különbség, vagy az üzemidő is: hogy csak bizonyos időszakokra kapcsoljuk be a készüléket, esetleg egész nap túráztatjuk.
Mennyi áramot zabál egy klíma nyáron?
Az E.On szerint a klímázással járó pluszenergia-fogyasztást úgy a legegyszerűbb kiszámolni, ha veszünk egy átlagos, 3.5 kW-os teljesítményű berendezést, aminek a SEER mutatója – a teljes hűtési szezonra vonatkoztatott értéke – 7,00. Egy ilyen készülék óránként maximum 0,5 kWh áramot fogyaszt.
Mennyivel lesz több a villanyszámla?
Az RTL Híradó által nemrégiben megszólaltatott szakértő szerint egyetlen klímaberendezés napi tízórás üzemeltetése akár havi 15 ezer forinttal is megdobhatja a villanyszámlát. Magyarországon napi 6000 megawattóra villamosenergia fogy a klímahasználattal, ami a teljes áramfelhasználás 5,5 százaléka. Minden negyedik ingatlan légkondícionált – ez viszont már a Választási Földrajz Telexnek készített térképéből derül ki.
