A második Orbán-kormány vezette be a Nők 40 programot, melynek értelmében 2011 óta negyven év szolgálati idővel nyugdíjba vonulhatnak azok a nők is, akik még nem érték el a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárt. Ezt egyfajta családtámogatásként vezette be a kormány, azzal a feltételezéssel élve, hogy a fiatalabban nyugdíjba menő nagymamák nagyobb segítséget tudnak nyújtani a kisgyerekes családok mellett, megkönnyítve ezzel a dolgozó szülők életét. A kormányközeli Magyar Nemzet szemléjében arról ír, hogy változhatnak a szabályok.
A Hitelforum.hu információjára hivatkoznak, eszerint 2025-ben bevezethetik a Nők 43+-t, januártól pedig a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító idők között nem veszik figyelembe a szakmunkásképzésben és a felsőoktatásban eltöltött, egyébként szolgálati időként elismerhető éveket a Nők 40-re való jogosultság meghatározásakor.
A tanulmányi időszakok közül kizárólag a szakmunkástanuló kötelező nyári gyakorlatát, valamint a szakközépiskolai tanuló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött nyári gyakorlatát lehet beszámítani.
A felsőfokú oktatásban részt vett hölgyek még több évet veszítenek a jogosultsági idejükből, hiszen az egyetemi, főiskolai évek egyáltalán nem számíthatók be a jogosultsági időbe, még akkor sem, ha egyébként szolgálati időnek minősülnek (a felsőfokú tanulmányi időtartam akkor szolgálati idő, ha 1998. január 1. előtt nappali tagozaton járt főiskolára, egyetemre a hallgató).
A cikk arra is kitér, hogy a Nők 40-nel összefüggésben azért tartanak sokan a Nők 43-tól vagy a Nők 43 plusztól, mert bevezetésekor azt a 62 éves nyugdíjkorhatárhoz igazították, ami most már 65 év.
A Magyar Nemzet szerint idén már nem lesz jelentős nyugdíjváltozás, így várhatóan az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályok sem változnak. Mindez azt jelenti, hogy főszabályként a betöltött 65. év a nyugdíjkorhatár. Aki 1960-ban született, arra a 65. év betöltése utáni nyugdíjazás vonatkozik, vagyis 2025-ben mehet nyugdíjba.
