2p

Az elmúlt hónapokban felgyorsultak a tárgyalások Magyarország és Szlovákia között a bősi erőműről és már három találkozót is tartottak a vitatott sorsú, eredetileg közös beruházás jövőjéről.

A Széchenyi-egyetem szervezte győri rendezvényen Czepek Gábor kormánybiztos előadásában arról beszélt, hazánknak is stratégiai partnerekre van szüksége, emiatt is fordultak Szlovákiához, és próbálják közösen megoldani a vízlépcső ügyének kérdést. A győri származású kormánybiztos szerint a tárgyalások jól haladnak, három fordulón már túl vannak, júliusban Bősön újabb egyeztetés lesz — számol be az eseményről a Telex.

Elcsendesednek a hullámok a Bősi Vízerőmű körül?
Elcsendesednek a hullámok a Bősi Vízerőmű körül?
Fotó: Wikimedia Commons

Még idén vagy jövő év elején

„Hiszek abban, hogy még idén vagy jövő év elején mindkét kormány asztalára odakerülhetnek azok az elvek, amelyek alapján megoldható ez az ügy, fókuszálva a korszerű vízgazdálkodásra, az ökológiai egységre, valamint a villamos energetikai kérdésekre” — mondta el a kormánybiztos.

Azt is kiemelte, hogy érdemi ügyekben sikerült már részmegállapodásokat elérni. Előadásából kiderült, hogy az egyeztetések többek közt energetikai kérdésekről, továbbá a Szigetköz és a Csallóköz mint közös tájegység kérdéseinek megoldásáról szólnak.

Vajon Orbán Viktor miniszterelnök ezen a területen szeretne egy sikeres "békemissziót" véghezvinni?

Tavasszal nevezték ki az új kormánybiztost

A Czepek Gábort idén tavasszal kinevező kormányhatározat nevesíti a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyét, amelyben a tárgyalási álláspont tervezetét neki kell kidolgoznia és a kormány elé terjesztenie. A kormánybiztos látja el ehhez kapcsolódóan a kormány képviseletét az energetikai, környezetvédelmi szakpolitikai és nemzetközi jogi egyeztetéseken.

Magyarország és Szlovákia fél évszázada döntött a bős–nagymarosi vízerőműrendszer megépítéséről, de a nyolcvanas évek végén mindkét ország a rendszerváltása és identitása szimbólumaként is használta az ügyet. Magyarország egyoldalúan felmondva az államközi szerződést úgy döntött, nem építi meg Nagymarost, és leállítja az addigra 80 százalékban kész dunakiliti duzzasztómű építését, válaszul Szlovákia 1992-ben Dunacsúnnál elterelte a Dunát a szigetközi szakaszról. A hágai Nemzetközi Bíróság pedig néhány év múlva hozott ítéletében gyakorlatilag azt hangsúlyozta, hogy mivel mindkét fél hibás a kialakult állapotért, ezért egyezzenek meg egymással.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!