Donald Trump első elnöki döntéseinek legfontosabb sarokpontját egyértelműen a migráció jelentette, amellyel kapcsolatban Trump már a kampány során is rendkívül kemény fellépést ígért, és – ahogy beiktatási beszédében is elárulta – nemzeti vészhelyzetet rendelt el az ügyben. Az amerikai határvédelmi szerv (ICE) ügynökei a hatalomátvétel óta megkezdték a razziákat az illegális bevándorlók körében, és több deportálás is történt.
Laptársunk, a szintén a Klasszis Média által kiadott Privátbankár megkeresésére Magyarics Tamás, az ELTE professzor emeritusa elmondta, hogy Trump adminisztrációja a bevándorlók beígért deportálását biztosan nem fogja tudni százszázalékban betartani. Mint mondta, a legkonzervatívabb becslések szerint is több mint 10 millióan vannak az Egyesült Államokban, ráadásul egy részük hollétéről nem tudnak a hatóságok, csak akkor kerülnek látókörbe, ha valami bűncselekményt követnek el.
A cikk szerint Magyarics Tamás emlékeztetett, emellett több demokrata vezetésű nagyváros, az úgynevezett „menedékvárosok”, mint például Los Angeles, San Francisco és New York is jelezték, hogy nem működnek együtt a deportálási tervekkel. Így itt előfordulhat, hogy az illegális bevándorlók által elkövetett bűncselekményeket leminősítik szabálysértéssé, vagy a kevésbé komoly ügyekben akár szemet is hunynak felettük azért, hogy az érintettek ne kerüljenek az ICE látókörébe.
Donald Trump még 2016-ban megígérte, hogy felhúz egy falat az amerikai-mexikói határon a migráció megállítására. Első elnöksége alatt valamivel több mint 400 mérföldig jutott ezen a téren, míg a Biden-adminisztráció teljes egészében leállította az építkezést – az akkor még megválasztott elnök Trump és a még elnök Biden alig egy hónapja keveredett összetűzésbe azért, mert állítólag részenként 5-5 dollárért passzolta el a szövetségi kormányzat a fel nem használt alapanyagokat. Az eladásokat egyébként végül a texasi főügyész állította le – emlékeztetett laptársunk.
A fal azonban Trump visszatérésével a Fehér Házba ismét terítékre került. Ráadásul a déli határon elrendelt válsághelyzet lehetővé teszi, hogy az amerikai fegyveres erők valóban befejezzék annak építését, miközben a védelmi miniszter megkapta a felhatalmazást arra, hogy a fegyveres erők és a Nemzeti Gárda tagjait a határra vezényelje. Magyarics Tamás a fal megépítésével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy ennek építése szinte biztosan megtörténik majd. Az, hogy 2028-ig a tervezett hosszból mennyi valósul meg kérdéses, Trump azonban tényleg komolyan gondolja a határvédelem megerősítését.
További részletek laptársunk, a Privátbankár cikkében.