Az Európai Unió az orosz-ukrán háború kitörése óta eltelt bő két évben összesen 13 szankciós csomaggal sújtotta az orosz gazdaságot, ezen belül az energetikai szektort is.
Brüsszel előbb az orosz szén importját tiltotta be, majd az orosz olaj behozatalát is jelentősen korlátozta. A tengeri úton szállított olajat kitiltotta az EU-ból, a szárazföldi úton behozott olajnak pedig ideiglenes mentességet adott, miután az orosz olajtól továbbra is függő közép- és kelet-európai országok – Magyarország, Szlovákia, Bulgária és Csehország – tiltakoztak, a magyar kormány pedig vétóval fenyegetőzött. A távlati uniós cél ugyanakkor ezen a területen is a teljes embargó.
Újabb szankció készül
Az orosz gáz importját az EU – Európa nagyfokú kitettsége miatt – nem vette célba, egészen mostanáig.
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
A Politico információi szerint Brüsszel – a készülő, 14. szankciós csomag keretében – az orosz cseppfolyósított gázra (LNG) vetne ki büntetőintézkedést: a behozatalt ugyan nem korlátozná, viszont betiltaná a már behozott LNG újraexportálását, valamint az uniós országok részvételét a jövőbeni LNG-projektekben Oroszországban.
A Bizottság szerint az intézkedések korlátoznák "az orosz LNG-kapacitás terjedését és így Oroszország bevételeit is”.
Annak ellenére, hogy a tilalom nem érintené az uniós és ezen belül a magyar importot, a magyar kormány ezúttal is vétót lengetett be.
Az általában jól értesült brüsszeli hírportál szerint a magyar küldött „komoly fenntartásait” fejezte ki a javaslattal kapcsolatban az uniós nagykövetek múlt heti találkozóján, még ha nem is ellenezte azt egyértelműen.
Egyúttal jelezte, hogy blokkolni fog minden olyan büntetőintézkedést, amely az energiaárak emelkedéséhez vezetne Európában. „Elemezni fogjuk a csomagot, de semmi olyasmit nem támogatunk, amelynek negatív hatása lenne az EU gázpiacára” - fogalmazott.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ezzel kapcsolatban hétfőn a Belgrádi Energiafórumon a tárca közleménye szerint azt mondta: „az energiapolitika matematikai és fizikai kérdés, mert amíg nem lehet a kőolajat vagy a földgázt hátizsákban szállítani, addig az infrastruktúra határozza meg, hogy honnan lehet vásárolni.”
Szerinte áprilisban Franciaország volt az orosz földgáz első számú vásárlója, illetve a nyugat-európai LNG-kikötőkbe érkező cseppfolyósított gáz legnagyobb része is orosz.
De valójában mennyire kitett még Európa az orosz gáznak, és mi a helyzet Magyarországon?
EU: drasztikus csökkenés
Az tény, hogy az EU összességében – Magyarországgal ellentétben – az elmúlt években nyíltan törekedett az orosz gázfüggőség felszámolására vagy csökkentésére, és utóbbi célkitűzést már el is érte: az Európai Bizottság tavaszi jelentése szerint a vezetéken érkező orosz gáz mennyisége drasztikusan csökkent. (Orosz értelmezés szerint önként vonultak vissza az európai piacról a háború kitörése után, amelynek következtében az orosz gázipari óriás, a Gazprom tavaly – csaknem 25 év után először – veszteséges lett.)
Míg 2021-ben még több mint 40 százalékot tett ki az orosz gáz az uniós vezetékes gázimportban, addig 2023-ban már csak mintegy 8-at – tehát részaránya két év alatt ötödére csökkent. A teljes gázimportot, tehát az LNG-t is beszámítva az orosz részarány nagyobb, de már nem éri el a 15 százalékot.
Míg 2021-ben összesen 150 milliárd köbméter gáz érkezett Oroszországból, addig 2022-ben – az év februárjában indult az Ukrajna elleni orosz invázió – 79 milliárd, tavaly pedig már csak 43 milliárd.
A Bizottság szerint a kieső gázt főleg „a megbízható partnerektől”, az Egyesült Államokból és Norvégiából importált LNG-vel pótolták. Különösen az amerikai behozatal ugrott meg: 19 milliárd köbméterről 56 milliárd köbméterre, ami mintegy háromszoros növekedést jelent két év alatt. A norvég import ennél jóval enyhébb mértékben, 80 milliárd köbméterről 88 milliárdra bővült.
Tavaly az európai gázimport első számú forrása már Norvégia volt (a teljes uniós behozatal 30 százalékát adta), megelőzve az Egyesült Államokat (19 százalék). Csak ezután következett Oroszország, majd Észak-Afrika (14 százalék), Nagy-Britannia (6 százalék) és Katar (5 százalék).
A Bizottság kiemeli, hogy a kieső orosz gázt nagyrészt az egyéb LNG-import meredek növekedésével pótolták, miközben a gázfogyasztást is visszafogták. Az LNG csaknem fele az Egyesült Államokból érkezett.
Brüsszel szerint az energiaforrások diverzifikációja szükségszerűvé vált az ukrajnai orosz invázió óta, még ha ez „hosszú és költséges folyamat” is, amely befektetést igényel, hiszen új vezetékek és LNG-terminálok építésére is szükség lehet. Az uniós cél, hogy 2027-re teljes egészében beszüntessék az orosz gázimportot.
A teljes képhez hozzátartozik az is, hogy mindez egyéb szempontból sem lesz olcsó folyamat: német számítások szerint például az LNG 2022-ben mintegy 2,5-szer drágább volt az orosz vezetékes gáznál.
A kormány kitart az orosz gáz mellett, de...
Ami a magyar helyzet illeti, a háború kirobbanása után hazánk orosz gázimportja is visszaesett, de nem annyival, mint más uniós államoké. Emiatt 2022 végén már Magyarország volt az orosz vezetékes földgáz lenagyobb európai felhasználója a G7 szerint. A magyar részesedés az uniós orosz gázimportból a háború előtti 3-5 százalékról 30 százalék fölé nőtt.
A szakportál akkori kalkulációja szerint uniós szinten Magyarország esetében volt az egyik legmagasabb az orosz importgáz ára, és nemcsak az egyes hónapokban, hanem hosszabb távon is, azaz nemzetközi összevetésben is kifejezetten drágán érkezik Magyarországra az orosz gáz. (Az állami tulajdonban lévő MVM 2021 őszétől kötött új, 15 éves gázvásárlási szerződést a Gazprommal.)
Eközben ugyanakkor a diverzifikáció is megindult: a háború kitörésének évében jelentősen nőtt azoknak a vezetékeknek is a forgalma, amelyek nem (vagy nem kizárólag) orosz gázt juttatnak el az országba. Azaz akkor megindult a beszerzési források bővítése, az orosz gáz legalább részleges kiváltása - írja a lap.
Mindeközben számításaink szerint a hazai gázfogyasztás – nyilvánvalóan amiatt, hogy 2022 nyarán a kormány megnyirbálta a rezsicsökkentés rendszerét, azaz jelentősen korlátozta a kedvezményes árú gáz mennyiségét – brutálisan visszaesett. Ráadásul a gáztározók töltöttsége is magas, és LNG-gázt is kapunk más forrásokból, így jelenleg egy évig akár orosz gáz nélkül is ellenénk.
Ez persze csak elvi lehetőség, hiszen az MVM aligha fog kilépni az oroszokkal kötött megállapodásból – a kormány nem mutatta jelét annak, hogy számos uniós országhoz hasonlóan jelentősen csökkenteni akarja az orosz kitettséget.
Az energiakérdéssel kapcsolatban a külgazdasági és külügyminiszter a lapcsoportunknak, a Klasszis Médiának adott interjúban azt mondta: a magyar-orosz kapcsolatok „erőteljesen energetika-orientáltak, három kulcsterületen – földgáz, kőolaj, nukleáris energia – Oroszország a kulcsbeszállítója Magyarországnak az energiaellátás biztonsága szempontjából”.
Ezzel együtt a kormány a diverzifikációt folytatja: április végén például megindult a földgázszállítás Azerbajdzsánból Magyarországra. Szijjártó Péter akkor jelezte: „Magyarország a diverzifikáció jelszava alatt nem a jól működő megállapodásait akarja kiváltani, hanem újabb forrásokat kíván bevonni az energiaellátásba.”
