Július 16-án mutatta be az Európai Bizottság saját javaslatát az Európai Unió (EU) következő, 2028-tól induló hosszú távú költségvetésére. A hivatalos nevén Többéves Pénzügyi Keretnek nevezett költségvetés a legutóbbi ciklusban összesen több mint 1,2 ezer milliárd eurós, azaz jelenlegi árfolyamon nagyjából 480 ezer milliárd forintot érő összeget ölelt fel. Ezt a Bizottság javaslata most majdnem a duplájára emelné. Azonban GDP-arányosan az összeg még mindig alacsony: az európai össztermék 1,1 százalékáról csupán 1,15-re nőne az unió költségvetése a bizottság költségvetési terve alapján.
Ha valaki kizárólag a kormánymédiából tájékozódik, könnyen azt hiheti, hogy az új költségvetés központi eleme Ukrajna, és „Brüsszel” a gazdáknak szánt földalapú támogatásokat csökkentené, hogy az így felszabaduló pénzt Ukrajna megsegítésére fordítsa. Ez a kép azonban leegyszerűsítő: van benne némi igazság, de a valóság összetettebb. Valóban kevesebb jutna a mezőgazdaságra, ugyanakkor a teljes költségvetési keret összességében nőne. Az Európai Unió ugyanis számos olyan problémával szembesül, amelyeket csak jelentősebb forrásokkal tud kezelni.
Fotó: Depositphotos
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a legutóbbi költségvetési ciklusban az egyik legnagyobb befizető, Nagy-Britannia kilépett az EU-ból, ami a bevételek csökkenésével járt. Ugyanakkor a britek távozásával eltűnt az a tagállam is, amely a leginkább ellenezte a közös hitelfelvételt, így ma már könnyebb ehhez a megoldáshoz nyúlni. A koronavírus-járvány gazdasági következményei szintén rámutattak, hogy az Uniónak több pénzre van szüksége, és a pandémia okozta sokk után egyre több tagállam ismeri el ennek szükségességét.
„Azt látni kell, hogy az EU költségvetése az első évtizedekben beállt a tagállamok összesített bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) egy százaléka körülire. Ám jött a COVID, és a járvány utáni gazdasági újraindulást támogató program RRF néven, ami jókora többletkiadással járt, viszont azt is megmutatta, hogy a nettó befizetők, ha értelmes célokat látnak, hajlandóak a zsebükbe nyúlni” – mondja Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke. A Klasszis Média állandó szerzője úgy látja, hogy a járványt követő válságkezelés szemléleti váltást is hozott: az új válságkezelési tapasztalatokból táplálkozik a Bizottság mostani javaslata, amely egyfelől jelentősen bővítené a közös költségvetés terjedelmét, másrészt az eléggé széttagolt programokat jobban integrálná – így az agrárgazdasági és a vidékfejlesztési szakterületeket és ezek finanszírozását is.
Bod Péter Ákos úgy véli, óvatosan kell kezelni a Bizottság által előirányzott összeget, mert a testület szerinte kicsit Donald Trumptól vett példát. Úgy látja, szándékosan egy eltúlzott keretösszeget jelentettek be, hogy legyen miből engedni a tárgyalások során, és így a végső összeg az alkudozás után is kellően magas maradjon.
„A bizottsági javaslat ambiciózusan nagy összegről szól, de aligha ez lesz a végül elfogadott keret” – véli Bod Péter Ákos, aki szerint a 2028-tól induló ciklusban az alkusorozat végén a közös költségvetésben a megelőző hétéves ciklushoz képest jóval több pénz lesz, de nem annak kétszerese. Az EU saját bevételei nőnek, de a mostaninál jelentősen nagyobb költségvetést elsősorban a tagországok GNI szerinti befizetései finanszírozzák, a növekvő nemzeti befizetést pedig a fővárosoknak el kell fogadniuk, meg a közvéleménnyel elfogadtatniuk.
Mennyi az annyi?
A legnagyobb kérdés – az összeg és annak forrása mellett – az, hogy mire költsék el ezeket a pénzeket. A Bizottság tervei szerint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési források továbbra is a költségvetés nagyjából felét tennék ki, összesen csaknem 900 milliárd euróval. Ez valóban jelentős összeg, de az arány korábban még kétharmad volt. Ebből a keretből kell fedezni a vidékfejlesztés, a falusi turizmus és az agrárinnováció támogatását, miközben a legnagyobb tételt továbbra is a gazdák területalapú támogatása jelentené, amely a tervek szerint körülbelül 300 milliárd eurót vinne el.
A gazdáknak és a vidéknek szánt források közel felének megfelelő összeget a versenyképesség növelésére fordítanák. Ebbe a keretbe tartoznak azok a támogatások is, amelyekre a fejlesztéseket tervező vállalatok és egyetemek pályázhatnak. Emellett kiemelt szerepet kapnának a fenntarthatóságot szolgáló innovációs célok, a digitalizáció, valamint a védelem és az űrkutatás is. Ez utóbbi két területre 2028 és 2034 között összesen 131 milliárd eurót szánna az EU, ami az eddigi összeg ötszöröse. Mindössze 200 milliárd euró körüli összeg jutna a „globális Európa” fantázianevű ügykörre. Ebbe a kategóriába főleg a segélyezés és a bővítést fedező összegek tartoznak. Fontos kiemelni, hogy a 200 milliárd körülbelül fele menne Ukrajna támogatására, ami a korábbi összeg duplája.
Azaz kimondható, hogy a tervezet legnagyobb vesztese valóban az agrárszektor. Mégis eléggé eltúlzott állítás, hogy a költségvetés a gazdák helyett Kijevet preferálja, hiszen előbbiek még mindig majdnem a teljes összegek felét kapják, míg az ukránoknak „csak” 50 milliárddal járna több a korábbinál. Főleg úgy eltúlzott mindez, hogy a tervezet csupán a Bizottság álláspontját tükrözi, és csak akkor kerül elfogadásra – hosszú viták és tárgyalások után –, ha arra az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa is rábólint. Utóbbi miatt tehát a döntő szó a nemzeteket képviselő politikusoké lesz. A tagállamok pedig már el is kezdtek lobbizni. A legnagyobb erők ráadásul pont a megvágott agrárpénzek mellett mozdultak meg.
Bóka János EU-ügyi miniszter például fontosnak tartotta leszögezni, hogy az új költségvetésben is folytatódjanak az olyan „sikeres politikák”, mint a mezőgazdasági vagy a felzárkóztatási. A Politico szerint a kiszivárgott dokumentum alapján a magyar kormány kiállt amellett, hogy a közvetlen agrárkifizetések „formájában, csatolt bevételi támogatással és ágazati beavatkozásokkal támogassák minden gazda jövedelmének állandóságát”.
Nem túl reális tehát, hogy az európai gazdák ténylegesen is elszenvedjék az előirányzott támogatáscsökkentést, az pedig pláne nem, hogy ez mind Ukrajnának menjen.
Bod Péter Ákos szerint az új költségvetés ráadásul egyelőre tárgyalási szakaszban van, annak is az elején. Alkudozás fog tehát indulni, és minden tétel elvileg megemelhető, akár a gazdáknak jutó pénzek összege is, de ahhoz máshonnan kell elvenni, meg kell vívni a többi lobbival is. Bod Péter Ákos azt azonban életszerűtlennek tartja azt a fenyegetést, hogy az aktuális magyar kormány mindaddig megvétózza az EU középtávú költségvetését, amíg meg nem kapja a jogállami feltételek megsértése miatt befagyasztott kohéziós pénzeket.
Messze még a végső döntés
A Bizottság tervezetében szerepel egy olyan kitétel, mely szerint mostantól jogállamisági kritériumokhoz és reformokhoz kötnék szinte az összes kifizetést. Piotr Serafin költségvetésért felelős biztos az Európai Parlament Költségvetési Bizottságában (BUDG) a jogállamisági feltételrendszert így értékelte:
„Az Európai Bizottság álláspontja világos: a jogállamiság tiszteletben tartása nélkül senki sem kap pénzt.”
Bod Péter Ákos kiemelte: eldöntött tény, hogy szigorú jogállamisági feltételekhez kötnek majd minden kifizetést, és ebbe beletartozik az agrártámogatás is, amelyet máig a régi eljárási rend szerint folyósítanak. Elvégre mindenki érdeke, főleg a nettó befizetőké, hogy a tagállamok által összeadott költségvetésből a forrásokat ellenőrizhetően, jogszerűen, korrupciómentesen használják fel, az uniós pénzt ne lehessen jogi és pénzügyi kontroll nélkül széthordani. Ahhoz pedig jogállamiság kell, bírói függetlenség, hatékony ügyészség, az uniós bíróság döntéseinek végrehajtása.
Érdekesség, hogy a költségvetési tervet a baloldal is bírálja, csak éppen más irányból. Rui Tavares, aki hazánkban pont onnan ismert, hogy az Orbán-kormányról lesújtó jogállamisági jelentést szövegezett, például azért bírálta a költségvetést, mert az szerinte nem juttat elég forrást a szociális és környezetvédelmi célokra.
„Most már értjük, miért volt akkora a titkolózás. A füst leszállt, és egy SZÖRNYŰ terv körvonalazódott, amely elpusztítja a kohéziós pénzeket, a centralizáció és nacionalizáció által pedig kerékbe is töri azt” – írta hasonló hangnemben az MSZP-s Tüttő Kata a tervről.
A kritikák miatt fontos ismét hangsúlyozni, hogy a fenti számok csupán egy tervezet sajátjai, az nem az EU „kész” költségvetése, hiszen annak még át kell mennie mind a Parlamenten, mind a Tanácson. Budapest vétófenyegetése, a többi tagállam aggályai, illetve a baloldal bírálata a szociális pénzek miatt pedig azt vetíti előre: a Parlament és a Tanács finomítani fog a számokon, ha az egész költségvetést nem is söpri le esetleg az asztalról…
