Az észak-koreai határ melett fekvő befektetőbarát kínai gazdasági térségben dolgozó észak-koreai munkások helyzete bizonyára nem minden tekintetben rózsás - amire az is utal, hogy a kiszivárgott hírek szerint nemrégiben fellázadtak - és a rendkívüli eseményről a Reuters is beszámolt. Kína haza akarja küldeni ezeket a vendégmunkásokat, hogy ezzel betartsa az ENSZ határozatait és elkerülje a disszidálásokat, de Észak-Korea fenn akarja tartani az ott dolgozók számát — írja laptársunk a szintén a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Privátbankár.
Fotó: MTI/EPA
Körülbelül kétezer Észak-Koreából a Kínába kiküldött munkás fellázadt idén januárban a kifizetetlen bérek miatt – mondta egy észak-koreai forrás, amit a The Japan News ismertetett. Az észak-koreai munkások első nagyszabású lázadása egy ruhagyártó és tenger gyümölcseit feldolgozó üzemben történt Helongban, a Csilin tartománybeli Jenpien Koreai Autonóm Területen. Az üzem egy fejlesztési zónában található, tele gyárakkal, és közel van a Tumen folyóhoz, amely Kína és Észak-Korea határán folyik. Az észak-koreai munkásokat a phenjani védelmi minisztérium alá tartozó cég küldte ki, hogy külföldi valutát keressenek.
A feldühödött munkások január 11-én elfoglalták a gyárat, és túszul ejtették az alkalmazottak irányítására és megfigyelésére kiküldött észak-koreai személyzetet. A munkások kijelentették, hogy sztrájkolni fognak, amíg ki nem fizetik a béreiket. Az észak-koreai hatóságok megpróbálták ellenőrzés alá vonni a helyzetet a kínai konzulátus, a titkosrendőrség és az Állambiztonsági Minisztérium személyzetének mozgósításával, de a munkások nem engedték be őket a gyárba. A lázadás január 14-ig folytatódott, és az észak-koreai vezetőt megölték.
A lázadás azután történt, hogy elterjedt a szóbeszéd, miszerint más hazatérő munkások, nem kapták meg béreiket, annak ellenére, hogy megígérték nekik, hogy Phenjanban fizetik ki őket. Általában, amikor egy észak-koreai cég munkásokat küld Jenpienbe, körülbelül 125-140 ezer forintnak megfelelő jüant kap havonta a kínai cégtől. Ebből az összegből 35-50 ezer forintnak megfelelő jüant szoktak adni a munkásoknak, miután levonják a havi 40 ezer forintnak megfelelő jüant szállás és étkezési költségekre, valamint a havi 50 ezer forintnak megfelelő jüant az észak-koreai cég részesedésére.
Koreai autonómia Kínában
Kínában a koreaiaknak is van autonóm területük, Jenpien (Yanbian), ami azonban nem tartományi szintű, a keleti Csilin (Jilin) tartományon belül rendelkezik bizonyos önállósággal. Teljes lakossága 2022 végén 2,015 millió fő volt. Túlnyomórészt kínai, azaz han, akik a becslések szerint a lakosság 60,2 százalékát teszik ki, ezt követik a koreaiak 35,5 százalékkal és a mandzsuk 3,6 százalékkal.
A Kínai Népköztársaságban jelenleg négy nemzetiségnek van autonóm tartománya, és más kínai tartományokhoz hasonlóan ezeknek saját kormányuk van, viszont több törvényhozói joggal bírnak. Belső-Mongólia Autonóm Tartományát 1947-ben, Hszincsiang–Ujgur Autonóm Tartományát pedig 1955-ben, Kuanghszit és Ninghsziát 1958-ban és a Tibeti Autonóm Tartományt 1965-ben hozták létre. A helyi kínai emberek hevesen tiltakoztak az ellen, hogy Kuanghszit és Ninghsziát a csuangok és a hujok autonóm tartományának nevezzék, mondván, hogy a lakosság kétharmada kínai, azaz a han nemzethez tartozik.
Yanji, Yanbian Korean Autonomous Prefecture, Jilin Province. A tier 4 city in China. Yanji is a well known 宝藏城市 treasure trove city. Small in size yet big in tourism. It’s China’s own mini Seoul. About half of the city’s residents are ethnically Korean. pic.twitter.com/EU5ZzWuP8e
— Mandate of Heaven (@HongqiN701) May 26, 2024
