Sztáray Péter sikeresnek nevezte a párizsi donorkonferenciát, amelyen 46 ország ajánlott fel pénzbeli és természetbeni hozzájárulást. Cathérine Colonna francia külügyminiszter tájékoztatása szerint a találkozó résztvevői megközelítőleg egymilliárd eurónyi (411 milliárd forint) adományt ajánlottak fel.
"Nagyon szerteágazó az a támogatási csomag, amelyet Magyarország nyújt Ukrajnának a háború kezdete óta" - emlékeztetett Sztáray Péter, aki felszólalásában beszámolt arról, hogy Magyarország, milyen területeken biztosított eddig támogatásokat, és tervez a továbbiakban hozzájárulni ahhoz, hogy Ukrajnában a működőképességet fenn lehessen tartani, hogy a humanitárius nehézségeket enyhíteni lehessen, valamint hogy a gyerekek iskoláztatása biztosítva legyen laptopokkal, és az energiaellátás is szavatolva legyen. Ez utóbbi esetben Magyarország generátorokat ad Ukrajnának.
Az államtitkár azt is megemlítette, hogy sérült katonákat is fogad Magyarország, és ukrajnai gyerekeket is táboroztat, valamint fogadja és ellátja az érkező menekülteket. Megemlítette, hogy hazánk a gabonaszállítási projektben is részt vesz: 10 ezer tonna gabonát szállít Afrikába 3,5 millió dollár értékben.
Volodimir Zelenszkij, aki videokapcsolaton keresztül vett részt az eseményen, azt mondta, Ukrajnának legalább 800 millió euró (mintegy 328 milliárd forint) gyorssegélyre van szüksége, hogy a téli időszakban a lakosság szükségleteit kielégítse, különösen az energiaágazatban.
Sztáray Péter elmondta: az energia a legsérülékenyebb terület pillanatnyilag, nagyon sok helyen nincs se fűtés, se világítás, s ezért az ukránok generátorokat kérnek, valamint olyan berendezéseket, amelyek a megsérült infrastruktúra javítását szolgálják. Ezenkívül LED-égőket is kér Ukrajna, mert azokkal lehet a fogyasztást csökkenteni, és enyhíteni a nyomást az energiainfrastruktúrán. Az államtitkár üdvözölte az előző napi döntést a 18 milliárd euró összegű EU-támogatásról, amelynek Magyarország is része. Jelezte, hogy az összeg egy részét az ukrajnai intézményrendszer megerősítésére, valamint a jogállami keretek javítására kell fordítani.
"Magyarország fontosnak tartja azt is, hogy a jogalkotás inkluzív mederbe terelődjön, azaz a társadalom minden rétegét segítse, beleértve a nemzeti kisebbségeket is. Ez számunkra egy prioritás, még a háborús időkben is, mégpedig azért, hogy a magyar nemzeti kisebbségi közösségnek a sorsa ne romoljon a korábbiakhoz képest" - mondta az államtitkár.
