A jobboldali görög Új Demokrácia (ND) párt tavaly júliusban a parlamentben abszolút többséget szerezve nyerte meg a májusi választások utáni patthelyzet miatt újra kiírt országos választásokat, Kiriakosz Micotakisz pedig így kényelmes helyzetből kezdhette meg második miniszterelnöki ciklusát.
Idén januárban azonban Micotakisz kapott egy kellemetlen tüskét a körme alá: beiktatták ugyanis hivatalába Harisz Dukaszt, Athén októberben baloldali támogatással megválasztott polgármesterét. Dukasz a kormánypárt 2019 óta a polgármesteri székben ülő, „született győztes”-ként emlegetett jelöltjét, Kosztasz Bakojanniszt győzte le a választás második fordulójában, a szavazatok 56 százalékát megszerezve.
Ez annál is nagyobb meglepetés volt azután, hogy az első fordulóban Dukaszra csupán a választók 14 százaléka voksolt, Bakojannisz viszont 41 százalékot söpört be – a második forduló formaságnak látszott, aztán mégis jött a hatalmas fordulat.
Greece, local elections:
— Europe Elects (@EuropeElects) October 15, 2023
Athens Mayoral Election - Final Result
Doukas (PASOK KINAL-S&D): 56%
Bakoyannis (ND-EPP): 44%
Haris Doukas is elected as the new mayor of Athens. He ran as an independent with support from PASOK-KINAL (S&D). #εκλογες #Δουκας
https://t.co/lsFdXOICtg pic.twitter.com/cQ9MX9gS4f
Azt se tudták, kicsoda
A történetet az teszi igazán izgalmassá a görög belpolitikában járatlan olvasók számára is, hogy Dukasz nagyjából a semmiből jött, 2023 nyarán még úgy sétálgathatott volna órákat Athén belvárosában, hogy senki nem ismerte volna fel.
A 44 éves, gépészmérnöki végzettségű illusztris tudományos pályafutást hagyott ott, vagy legalábbis függesztett fel a politika kedvéért: az Athéni Műszaki Egyetem professzori címe mellett Dukasz számos tudományos publikáció szerzője a döntéshozatal és környezetpolitika, illetve ezek összefüggésének területén.
Tény, nem teljesen kívülállóként érkezett a politika világába, korábban a baloldali PASZOK energiaügyi árnyékminisztere volt, és része volt törvényjavaslatok kidolgozásában is, de amikor augusztus elején a PASZOK elnöke, Nikosz Andrulakisz felkérte, hogy legyen a párt polgármesterjelöltje, a legtöbben először azt kérdezték a nevét hallva: „Ő meg kicsoda?”
„Amikor a PASZOK felvetette az indulás ötletét, őrültségnek tűnt. De nem mondhattam nemet”
– mondta maga Dukasz, akinek az sem segítette a kampányát, hogy augusztusban az athéniak egy jelentős része hagyományosan nem a városban, hanem valamelyik „vidéki” üdülőhelyen, kellemesebb klímájú szigeten tartózkodik.
Nem ütött, kérdezett
Dukasz azonban nem csüggedt, és gyorsan összerántott egy csapatot maga mellé, aztán fáradhatatlanul járni kezdte a város kerületeit, hogy megmutassa magát a választópolgároknak – és megkérdezze, mit szeretnének.
„Kezdettől fogva biztos voltam benne, hogy én vagyok az egyetlen, aki megverheti Bakojanniszt. Láttam, hogy a felszín alatt rengeteg a visszafojtott elégedetlenség Athénban, és hogy ott van egy született győztes. De a történelem tele van született győztesekkel, akiket végül legyőznek”
– tekint vissza Dukasz a kampányra.
Rajta kívül nem sokan hittek abban, hogy lehet esélye, de ő nem adta fel, és különböző ismert párton kívüli tudósok, művészek és környezetvédők támogatását is megszerezte programjához, amelyet következetesen „pártokon és oldalakon túli”-nak titulált, és amelyben az athéniak olyan problémáira igyekezett megoldásokat kínálni, mint az energiaszegénység vagy a zöldterületek hiánya. Dukasz a kampányban nem támadta a többi jelöltet, a hangsúlyt egyértelműen a városlakókat érintő gondokra, és az azokra kínált megoldásokra helyezte.
Ezzel pedig úgy látszik, meg tudott szólítani nagyjából minden olyan választót, aki nem Bajonnakisz híve volt, és a második fordulóra a regnáló polgármester elleni összes protesztszavazót csatasorba tudta állítani, valóban pártoktól és oldalaktól függetlenül.
Vereséget szenvedett a kormánypárt az ország második legnagyobb városában, Thesszalonikiben is, ahol a független jelöltként induló, de a PASZOK-hoz közel álló Szteliosz Angeludisz a szavazatok több mint kétharmadát besöpörve győzte le a szintén a polgármesteri székből kampányoló, kormánypárti jelöltet, Konsztantinosz Zervaszt.
Nehéz dolga lesz
Persze, az igazán nagy megmérettetés csak ezután jön Dukasz számára. Athén az agglomerációt is beleszámítva Európa tizedik legnépesebb nagyvárosi területe (és a listán Moszkva, London és Szentpétervár is megelőzi, tehát az Európai Unión belül a 7. helyen áll), nagyjából 3,2 millió lakossal. Egyik belvárosi negyede Európa második legsűrűbben lakott városnegyede. A város számos infrastrukturális, közlekedési és környezetvédelmi problémával küzd, és a helyzetet rohamosan nehezíti a klímaváltozás is, a nagyvárosi környezetben egyre elviselhetetlenebb hőhullámokkal, erdőtüzekkel, vízhiánnyal. Egy 84 európai várost összehasonlító tavalyi felmérés szerint Athén lakói a második legelégedetlenebbek, csupán 65 százalékuk mondta azt, hogy elégedett lakhelyével.
Σήμερα, με την Δήμαρχο Ζωγράφου, κ. Τίνα Καφατσάκη και τον αντιδήμαρχο πρασίνου και περιβάλλοντος, κ. Γιώργο Αποστολόπουλο, φυτέψαμε τα πρώτα δέντρα στο Πάρκο Ιλισίων που μας φέρνουν ένα βήμα πιο κοντά προς τον στόχο για μία πιο πράσινη Αθήνα. Αυτή είναι μόνο η αρχή! pic.twitter.com/ywt3aYWRte
— Haris Doukas (@h_doukas) January 20, 2024
(Az utolsó helyen egyébként Palermo végzett, 62 százalékkal, érdekesség, hogy alulról a 9. helyen egy magyar város, Miskolc is szerepel a listán 74 százalékkal. A lista élén Zürich szerepel 97 százalékkal, de a negyedik helyre egy lengyel város, Gdansk, a 9-edikre pedig Kolozsvár is odafért, 95, illetve 94 százalékkal, Budapest 84 százalékkal a 87 százalékos átlag alatt végzett.)
Ilyen kérdésekkel foglalkozó szakértőként Dukasznak vannak ötletei a problémák, ha nem is megoldására, de legalábbis enyhítésére. Egyik programpontja például az, hogy felméri, melyik városnegyedekben mi a turisták és a helyi lakosok fenntartható aránya, és ehhez igazítva vet ki egy új adót. Felállított egy energiaszegénységgel foglalkozó irodát is, amelynek célja az lenne, hogy azonosítja a veszélyeztetett háztartásokat, és olcsóbb, megújuló forrásokból származó energiát vonjon be számukra a városi rendszerbe. Fontos célkitűzésként jelölte meg a zöldterületek arányának növelését is, ez több szempontból is javítaná a városlakók életminőségét, különösen a meleg hónapokban. A kormányt pedig felszólította, hogy törölje az úgynevezett aranyvízum-programot, amelynek keretében az ingatlanbefektetéseket állampolgársággal „jutalmazta” az állam.
Σάββατο 17 Φεβρουαρίου 2024. Μαζί, στον Λόφο του Στρέφη. Η Αθήνα αλλάζει ΤΩΡΑ! pic.twitter.com/x4XDQavowp
— Haris Doukas (@h_doukas) February 17, 2024
Ez már magyar olvasónak is ismerős lehet, de itt bőven nincs vége a párhuzamoknak. A kormányzó párt ugyanis láthatóan nagyon szívére vette, hogy a nyári parlamenti választások elsöprő sikere után a fővárosban vereséget szenvedett. Néhány nappal azelőtt, hogy Dukasz hivatalba lépett volna, a kormány a nagy városi projektek felügyeletét és finanszírozását elvette az önkormányzattól, és kormányzati hatáskörbe utalta.
„Ez egy komoly csapás és visszalépés az önkormányzat számára. Emlékszem, az ország nemzetközi hitelezői a pénzügyi válság idején azt mondták, túl sok pénz koncentrálódik túl kevés ember kezében, a decentralizáció pedig elszámoltathatóságot és nagyobb kontrollt eredményez. E helyett újabb és újabb lépéseket teszünk hátra”
– értékelte ezt a döntést Dukasz.
De itt nem álltak meg a dolgok. Amikor a polgármester újra meg akart nyitni egy fontos, a Covid idején lezárt sugárutat, a kormány megakadályozta, arra hivatkozva, hogy ókori régészeti emlékek lehetnek a felszín alatt. Az új polgármester heves támadásokat kap a kormánypárti véleményvezérektől és politikusoktól a közösségi médiában is, amikor például első nyilvános polgármesteri megjelenésén, az athéni főtéren tartott újévi koncerten a közönség palesztin zászlókat lengetett, „Palesztina hercegének” kezdték nevezni [lefordíthatatlan szójáték, a dúkasz ugyanis herceget jelent görögül – a szerk.]. Dukasz ezután magyarázkodni kényszerült, hogy a vele a színpadon megjelent kislány nem palesztin, csak az áltagosnál sötétebb haja és bőre volt.
Elég jelentős ellenszélben kell tehát tevékenykednie és programját végrehajtania az athéni polgármesternek. Meglátjuk, mi sikerülhet ebből, lakmuszpapírként érdemes figyelni, hogyan halad a Panathinaikos futballklub új stadionjának, illetve az ehhez kapcsolódó rehabilitációs programnak a végrehajtása, amely eredetileg 2025-ös lezárással terveztek.
Sikeres modell?
A görög országos politika felől, illetve magyar szemmel nézve pedig az lehet a kérdés, mennyire lehet sikeres a Dukasz-féle modell országos szinten. A széttöredezett, meggyengült görög ellenzék nagyon vár egy olyan figurára, aki mögött fel lehet sorakozni az Új Demokrácia ellenében. Példaként ott van Antonio Costa, a frissen megválasztott portugál miniszterelnök, aki Lisszabon polgármesteri székéből tudott átülni az ország kormánykereke mögé.
Maga Dukasz óvatosan nyilatkozott az ilyen tervekről, de nem is zárta ki egyértelműen, hogy országos politikai ambíciói lennének:
„Néhány hónapja azt sem tudtam, hogy jelölt leszek. Nem képzeltem magam a polgármesteri szerepbe. Szóval senki sem tudja, mit tartogat a jövő.
Magyarországon június 9-én tartják az európai parlamenti választással együtt az önkormányzati választásokat is. Budapesten legutóbb a mostanra gyakorlatilag párton kívülinek számító (a Párbeszéd támogatottsága szinte mérhetetlen, működő pártszervezete, tagsága gyakorlatilag nincs, a főpolgármester mögötti közgyűlési többséget csak más, nagyobb ellenzéki pártok képesek fenntartani) Karácsony Gergely nyert, aki idén is újraindul a posztért. A kormány források megvonásával és egyéb módokon is igyekezett megnehezíteni a főpolgármester dolgát, akit a teljes kormánymédia és annak közösségi médiás leágazásai is folyamatosan támadnak, bélyegeznek alkalmatlannak vagy még rosszabbnak.
A Fidesz és a KDNP március 14-éig várt főpolgármester-jelöltjének megnevezésével, a pletykák szerint sok nevet „megfuttattak”, köztük a pártoktól független szakértőként eladható, bár korábban kormánytag Vitézy Dávidét, az állami médiából érkezett egykori műsorvezető, Németh Balázsét, Fürjes Balázs kormánybiztosét, illetve a kormányszóvivő Szentkirályi Alexandráét is. Úgy tűnik, nemcsak a konkrét jelölt személye, hanem a stratégia is kérdéses volt: politikus, szakértő, esetleg médiából ismert szereplő (Győrffi Pál neve is felmerült) lehet esélyes? Athénban a kívülálló szakértő tudta megszólítani a választókat, igaz ellenzéki oldalról.
Végül Szentkirályi Alexandra lett a befutó, aki semmiképpen sem adható el „pártok feletti”, jelöltként, szakértőként is csak némi jóindulattal. Szentkirályi előbb 2010 és 2014 között a Fidesz-KDNP színeiben fővárosi önkormányzati képviselő, majd Tarlós István alatt főpolgármester-helyettes volt, de csodálkoznánk, ha a választópolgárok egy jelentős része fel tudna sorolni néhány intézkedést, projektet, amely az ő nevéhez fűződne, kormányszóvivőként sokkal inkább benne van a köztudatban.
Persze, a budapesti képlet azért eleve más, mint az athéni, mert második forduló hiányában itt nincs arra lehetősége a választóknak, hogy az első forduló eredményeinek ismeretében válasszanak (újra) jelöltet maguknak, és felálljon esetleg egy szélesebb koalíció valaki mögött. Nem elképzelhetetlen, hogy Karácsony Gergely ellenzéki vagy „ellenzéki” oldalról is kihívót kap, és akkor akár az sem lehetetlen, hogy a főpolgármestert a szavazatok harmada körüli eredménnyel fogják csak megválasztani.
Mindenesetre az athéni választások, illetve a semmiből meglepetésgyőzelmet arató Harisz Dukasz kampányának, illetve további pályafutásának tanulságait Magyarországon és Budapesten is érdemes lehet levonni.
(via Politico)
