Azt mostanra talán senkinek sem kell bemutatni, hogy Orbán Viktor nagy rajongója Donald Trumpnak, és a 2024-es amerikai választási évben a magyar kormány tagjai már-már illetlenül kampányolnak a volt elnök újraválasztásáért. Az érzés azonban kölcsönös: a republikánusok egyes köreiben mintaként gondolnak Magyarországra. De mégis, honnan ered mindez?
Kezdhetnénk akár úgy is, hogy egyszer volt, hol nem volt, mielőtt 2010-ben Orbán Viktor ismét hatalomra került, ellenzéki politikusként támadta az akkori kormányt azért, mert véleménye szerint túlságosan jó kapcsolatot ápolt Moszkvával. A Fidesz ekkor korai erőfeszítéseket tett az amerikai republikánusokkal való kapcsolatteremtésre, az atlanti szövetségek fontosságát hangsúlyozták, feltehetően legalábbis részben azért, hogy megkülönböztessék a Fideszt az akkor hatalmon lévő párttól, és növeljék Orbán Viktor nemzetközi hírnevét – írja a The New Republic elemzésében.
Ezek a korai atlantista erőfeszítések azonban nem váltak be, és Orbán és a Fidesz gyorsan irányt váltott, elég csak visszaemlékezni arra, hogy a miniszterelnök 2014-re már illiberális demokrácia felépítéséről beszélt, és George Birnbaum és Arthur Finkelstein amerikai stratégákkal karöltve megálmodták a Soros-ellenes retorikát – a milliárdos már ekkor is az amerikai jobboldal kiemelt célpontja volt. Ugyanebben az évben Magyarország lobbistaként alkalmazta Connie Mack volt floridai képviselőt.
Kapóra jött a migráció
A 2015-ös európai menekültválság fordulópontot jelentett mind Orbán Viktor európai politikája, mind pedig a jobbközép amerikai politikusok számára – foglalta össze a helyzetet Scott Cullinane volt republikánus Capitoliumbeli dolgozó. Emlékeztetett, a magyar kormány jó érzékkel ragadta meg a pillanatot, és úton útfélen hangoztatni kezdte, hogy Soros finanszírozza a migránsok beáramlását, hogy megváltoztassa Európa demográfiai helyzetét.
Az ekkor elnökjelöltté váló Donald Trump rendkívüli lendülettel tette magáévá ezt a gondolkodásmódot, az így megnyíló politikai lehetőséget pedig Orbán Viktor ügyesen vette észre, így a portál szerint 2016 óta egyre gyakrabban tűnnek fel a Fidesz prominensei az Egyesült Államokban.
Gyümölcsöző időszak
A Trump-korszak legalább olyan gyümölcsöző volt, mint ahogy azt a kormány remélte, és a két vezető egyetértett a bevándorlás kérdésében. Mindketten szívesen támadták Sorost és túlértékelték a liberális ügyekre adott adományainak hatását és befolyását a világpolitikára, Orbán pedig 2019-ben még a Fehér Házba is eljutott.
2022-ben Trump támogatta Orbán újraválasztását; azt pedig a magyar kormány, és maga a miniszterelnök is többször hangsúlyozta, mélységesen abban reménykednek, hogy 2024-ben Trumpot ismét megválasztják a Fehér Házba.
Érdekesség, hogy Orbán és Trump viszonyának gyümölcsözése azonban messze nem az egyetlen közös pont, hiszen a Floridában 2023 második felében elfogadott, az LMBTQ-jogokról és az LMBTQ-kérdésekkel kapcsolatos oktatásról szóló jogszabály feltűnő hasonlóságot mutat a magyar kormány pedofiltörvényével.
Azért Trump, mert nincs más?
Trump 2020-as választási veresége jelentősen rontotta a magyar kormány helyzetét Washingtonban, hiszen a közösen képviselt harcos retorika nemcsak a demokratáknak, hanem a centristább republikánusoknak sem fért bele teljes mellszélességgel – Orbán Viktorék tehát egyedül maradtak a kultúrharcos, MAGA-táborral (’Make America Great Again’ – Trump 2016-os kampányjelszava, és elnökségének kedvelt szlogenje – a szerk.) és az amerikai közélet szélsőségesebb figuráival.
Ennek egyik ékköve a 2024-ben már harmadik alkalommal Magyarországra érkező CPAC, az Alapjogokért Központ által ismét Budapestre hozandó esemény anyja pedig az az Amerikai Konzervatív Unió, amelynek elnöke így védte Orbán Viktort:
igen, támogatjuk azokat a vezetőket, akik elutasítják a globalizmust, a szocializmust, az illegális migrációt, és törődnek a családok, a nemzeti szuverenitás és a hagyományos értékek védelmével.
„Liberális fertő”
Végül arra keresve a választ, hogy mégis mi teszi olyan szimpatikussá Magyarországot a Trump-tábor szemében, arra juthatunk, hogy ez bizony az ideológiai hasonlóság.
A Trump-féle „új jobboldal” ugyanis hasonló vízióval rendelkezik, a National Review, vagy a The American Conservative lapokban egymást érik az azt taglaló elméletek, hogy a modern liberalizmus a hagyományos erkölcsök hanyatlásához vezetett a társadalomban, és hogy ezt a középpontot demokratikus eszközökkel talán nem lehet helyreállítani. Sőt, e gondolkodók közül sokan azt állítják, hogy Amerika már most is afféle autokrácia; szerintük a progresszív baloldal elfoglalta a legfontosabb kulturális intézményeket, és arra használja őket, hogy elnyomja azokat, akik nem értenek egyet.
Mivel a legjelentősebb jobboldali véleményvezérek közül sokan a keresztény jobboldalról származnak, a keresztény nacionalizmus jelenti az egyik keretet a Trump-tábor számára – ez pedig egyértelmű párhuzamot mutat Orbán Viktor látványos kereszténységével, és a kormányzati kommunikációban is fontos szerepet játszó vallásos politikával.
Itt egyébként valamennyi történelmi hasonlóság is kirajzolódik, hiszen míg a magyar történelem szerint szent királyok egész sorát köszönhettük az isteni akaratnak, az amerikai hitrendszer szerint az Egyesült Államok egy kifejezetten keresztény nemzet, amelyet Isten egyedülálló szabadsággal és célokkal ruházott fel. Az ebben hívők számára könnyen úgy tűnhet, hogy a modern Amerika erkölcstelenebbé vált, a liberális tolerancia „mindent elrontott”, így erősödik a vágyakozás az igazán konzervatív gyökerek felé – áll a német Heinrich Böll Stiftung tanulmányában.
Az agytröszt ugyanakkor végül figyelmeztet, a keresztény nacionalizmusra alapozni rendkívül kétélű kard lehet, hiszen a vallásosság azonban mindkét országban csökken: az Egyesült Államokban az önmagukat kereszténynek vallók száma folyamatosan apad. Egy 2018-ban Trump-szavazók körében végzett felmérés szerint azok, akik kevesebbet jártak templomba, gazdaságilag populistábbak és fehér identitáriusabbak voltak. Hasonlóképpen, Magyarországon a magyaroknak csak 15 százaléka mondta azt, hogy rendszeresen jár templomba, pedig 80 százalék kereszténynek vallotta magát. A jövő tehát mind Orbán Viktorék, mind Donald Trump táborának esetében egy olyan szekuláris jobboldal lehet, ami kevésbé nyíltan vallásos.
