Birol úgy fogalmazott, hogy ugyan reméli, erre nem lesz szükség, de készen állnak cselekedni, amennyiben ezt az iráni háború energetikai sokkhatása megkövetelné. A 32 tagállamú IEA márciusban rekord mennyiségű, 400 millió hordónyi stratégiai olajtartalék felszabadításáról döntött, hogy ellensúlyozza az iráni konfliktus hatását az energiapiacokra. A világ legnagyobb kitermelőjeként az Egyesült Államok 172 millió hordónyi tartalékot szabadított fel saját stratégiai készleteiből. Az IEA vezetője az Atlanti Tanács rendezvényén arról beszélt, hogy az iráni háború az eddigi legnagyobb megrázkódtatást okozta a globális energiapiacokon hozzátéve, hogy több mint 80 olaj- és gázipari létesítmény – köztük termelő egységek, terminálok és finomítók – szenvedett károkat a Közel-Keleten. Hozzátette, hogy az irányadó olajár 100 dollár körül mozog hordónként. Birol felhívta a figyelmet arra, hogy a termelés drasztikus leállása és a Hormuzi-szoros lezárása miatt az olajkészletek felszabadítása nem jelent megoldást, az csupán enyhíti a helyzetet.
(MTI)
