8p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Ezek történtek csütörtök reggelig az orosz–ukrán háborúban.

  • Volodimir Zelenszkij megerősítette, hogy az ukrán hadsereg megtámadta a megszállt Krímben lévő Dzsankoj orosz repülőterét. Mind ukrán, mind orosz nem hivatalos források szerdán robbanások sorozatáról számoltak be a támaszponton. „Köszönöm, harcosok! Köszönöm a pontosságotokat. Köszönöm [Olekszandr] Szirszkij főparancsnoknak, hogy megszervezte ezt a műveletet” – mondta Zelenszkij. Az elnök köszönetét fejezte ki a katonáknak, akik „különleges műveleteket, kimondottan fontos műveleteket, rendkívül jelentős műveleteket hajtanak végre, amelyek megsemmisítik az orosz hadsereg felszerelését, harci infrastruktúráját”.

A Krím félszigetet Oroszország 2014-ben annektálta
A Krím félszigetet Oroszország 2014-ben annektálta
Fotó: MTI / AP / Pavel Golovkin

  • Az ukrán hadsereg szerint Oroszország fokozta a fronton az illegális tömegpusztító szerek alkalmazását, hogy megpróbálja megtisztítani a lövészárkokat, miközben nagyobb előrenyomulásba kezd keleten. A nemzetközi vegyifegyver-tilalmi egyezmény – amelyet Oroszország és Ukrajna is aláírt – tiltja a harctéren az olyan tömegpusztító szerek használatát, mint a könnygáz.
  • Az orosz légicsapások elleni ukrán védekezés támogatására irányuló felhívások egyre erősödtek, miután legalább 17 ember meghalt, amikor három rakéta csapódott be az orosz határhoz közeli észak-ukrajnai Csernyihiv város központjában.
  • Több tucat, az Astra műholdon keresztül sugárzott tévécsatorna adása szakadt meg, miután Oroszország támadást intézett szerdán az ukrán műholdas műsorszórás ellen – tudatták ukrán műsorszolgáltatók. Az 1+1 médiacsoport számolt be elsőként a műholdas sugárzással kapcsolatos problémákról. „További kísérletek történtek Ukrajna műholdas sugárzásának megzavarására az Astra 4A 11766 H transzponderen, amelyen keresztül 39 televíziós csatorna sugároz, köztük az 1+1 média saját és partner tévécsatornái” – írta az 1+1 internetes oldalán. A médiacsoport hozzátette, hogy a közvetítést átmenetileg felfüggesztették, amíg a probléma megoldódik. Arra kérték az ukránokat, hogy addig lehetőség szerint alternatív forrásokból tájékozódjanak, például a tévécsatornák weboldalairól vagy a YouTube videómegosztó portálról. Az ukrán 24-es hírtelevízió is jelzett sugárzási problémákat. „Idén tavasszal az Oroszországi Föderáció aktívan zavarni kezdte az ukrán tévécsatornák jeleit az Astra4A és a Hotbird13E műholdon, amelyek a SES és az Eutelsat európai távközlési vállalatokhoz tartoznak” – jegyezte meg a hírtévé. A Hot Bird 13G műholdon keresztül sugárzott Freedom tévécsatorna pedig arról adott hírt, hogy a támadók elnémították az adását, és ideiglenesen kicserélték annak tartalmát.
  • A szövetségeseknek választaniuk kell a NATO-képességi célok teljesítése és az Ukrajnának nyújtott további katonai segítség között, a NATO-főtitkár szerint pedig jelenleg az utóbbit kell előnyben részesíteni – derült ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdai nyilatkozatából. A szövetség vezetője, a dán, a holland és a cseh miniszterelnökkel adott közös sajtótájékoztatóján elmondta: fokozni kell az Ukrajnának nyújtott támogatást, az országnak több légvédelmi rendszerre van szüksége. Hangsúlyozta, hogy a helyzet a harctéren továbbra is nagyon nehéz, és annak ellenére, hogy több szövetséges ország segélycsomagokat jelentett be, valamint az amerikai kongresszus is további támogatást szavazhat meg, Ukrajnának ennél is többre van szüksége. „A mai találkozónkon egyetértettünk abban, hogy a NATO-nak nagyobb szerepet kell vállalnia az Ukrajnának nyújtott biztonsági segítségnyújtás és képzés koordinálásában. Abban is egyetértünk, hogy Ukrajnának hosszútávon kiszámítható pénzügyi támogatásra van szüksége” – emelte ki Stoltenberg. A főtitkár bejelentette azt is, hogy a NATO-Ukrajna Tanács pénteken ül össze, hogy megvitassa, hogyan lehetne Kijev számára több légvédelmi rendszert biztosítani.
  • Az uniós tagállamok vezetői egyetértettek abban, hogy „sürgősen, légvédelmi eszközök átadásával kell biztosítani Ukrajna védelmének megerősítését”, valamint szankciók meghozataláról határoztak Iránnal szemben – tájékoztatott Charles Michel, Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az informális uniós csúcsértekezlet első munkanapja után, csütörtökre virradó éjszaka. Charles Michel brüsszeli újságírókkal közölte, a tagállami vezetők egyetértettek abban, hogy fel kell gyorsítani és fokozni kell a szükséges katonai segítségnyújtást, beleértve a tüzérségi lőszerek és rakéták átadását Ukrajnának. Tájékoztatása szerint az Európai Tanács tagjai elfogadott zárónyilatkozatukban felszólították a tagállamokat tömörítő Európai Unió Tanácsot, hogy biztosítsa a vállalások teljesítésének nyomon követését. A katonai támogatás nyújtásának a tagállamok biztonság- és védelmi politikájának teljes tiszteletben tartása mellett, valamint biztonsági és védelmi érdekeik figyelembevétele mellett kell történnie – szögezték le. Üdvözölték azt a javaslatot, mely szerint az uniós bankokban befagyasztott orosz vagyonból származó kamatbevételeket Ukrajna javára kell felhasználni, és a vonatkozó intézkedés mielőbbi elfogadására szólítottak fel. Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői elítélték Oroszország nem szűnő légi- és rakétatámadásait Ukrajna polgári lakossága, valamint polgári és létfontosságú infrastruktúrája ellen, beleértve az energiaágazatot. Az Európai Unió és tagállamai fokozni fogják a humanitárius és polgári védelmi segítségnyújtást olyan berendezések biztosítása által, mint az áramfejlesztők és a transzformátorok – tájékoztatott Michel.
  • Olaf Scholz német kancellár szerdán felszólította az uniós vezetőket, hogy kövessék Németország példáját, és küldjenek Ukrajnának több Patriot légvédelmi rendszert. Németország szombaton bejelentette, hogy további Patriot-ütegeket küld. „Ez azonnal hasznos, másokat is erre akarunk ösztönözni” – mondta Scholz, amikor a brüsszeli EU-csúcstalálkozóra érkezett. „Most arról van szó, hogy ezt gyorsan tegyük meg, és ne valamikor a jövőben”.
  • Volodimir Zelenszkij az uniós vezetőkhöz intézett videóbeszédben ismételten sürgős segítséget kért. „Köszönöm, Olaf, a hatékonyságodat. Nekünk azonban nagyobb szükségünk van. Azokra a rendszerekre, amelyekkel önök rendelkeznek, most Ukrajnában van szükség – szükség van rájuk ahhoz, hogy Putyin ne hagyatkozzon terrorista módszerekre” – mondta. A tisztviselők szerint Ukrajna további hét Patriot-rendszert kér a nyugati készletekből, mivel csak ezek képesek az orosz hiperszonikus rakéták lelövésére.
  • Csehország kész közvetítő szerepel vállalni az Ukrajna légvédelmének erősítésére indított német kezdeményezésben – jelentette ki Jana Černochová cseh védelmi miniszter szerda este Prágában, miután tárgyalásokat folytatott holland partnerével, Kajsa Ollongrennel. Németország új kezdeményezését Ukrajna légvédelmének megerősítésére szerdán ismertették Berlinben. Annalena Baerbock külügyminiszter és Boris Pistorius védelmi tárcavezető a NATO- és uniós partnerekhez, valamint a harmadik államokhoz fordultak segítségért. „Csehország megvárja, hogy közöljék vele, milyen konkrét segítségre van szükség. Amennyiben hasonló együttműködésről van szó, mint a cseh munícióbeszerzésnél, készek vagyunk elvállalni a közvetítő szerepét” – mondta Jana Černochová újságíróknak. A miniszter leszögezte: a munícióbeszerzés bebizonyította, hogy Csehország jó kapcsolatokkal rendelkezik a világban és képes lőszereket beszerezni az orosz agresszió ellen védekező Ukrajna számára. Hollandia diplomáciai erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy meggyőzze partnereit a világban Ukrajna támogatásának szükségességéről – jelentette ki a holland védelmi miniszter. Emlékeztetett: Hollandia egyike azon országoknak, amelyek F-16-os vadászgépeket ígértek Ukrajnának. A két védelmi miniszter tárgyalásaik végén memorandumot írt alá, amelyben Hollandia hivatalosan csatlakozik az ukránok számára munícióbeszerzést megcélzó cseh kezdeményezéshez. Hollandia erre a célra 250 millió eurót biztosít. Jana Černochová szerint a cseh kezdeményezést eddig már 20 ország támogatja.
  • Joe Biden kijelentette, határozottan támogatja Mike Johnson republikánus képviselőházi elnök javaslatát, hogy az amerikai kongresszus végre 61 milliárd dolláros támogatást nyújtson Ukrajnának. „A képviselőháznak még ezen a héten el kell fogadnia a csomagot, és a szenátusnak gyorsan követnie kell” – mondta az amerikai elnök. „Azonnal törvénybe fogom iktatni, hogy üzenetet küldjek a világnak: barátaink mellett állunk, és nem hagyjuk, hogy Irán vagy Oroszország sikerrel járjon”. Egy további javaslat várhatóan olyan intézkedéseket tartalmaz majd, amelyek a lefoglalt orosz vagyontárgyak Ukrajna felé történő átirányítását célozzák.

(MTI, The Guardian)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!