Idén nyáron a politika szokatlanul látványos módon szivárgott be a fesztiváléletbe, legyen szó Majka megosztó performanszáról vagy azészakír Kneecap rap-trió körüli vitákról - a Europion gyorsfelmérése alapján úgy tűnik, hogy ezek az ügyek nemcsak a színpadon, hanem a közvéleményben is komoly hullámokat vetettek, olvasható a közvélemény-kutató cég közleményében.
A cég országosan reprezentatív kutatása szerint „Bindzsisztán vezetőjének fejbelövése” a színpadon a válaszadók 53 százaléka szerint belefér a művészi szabadságba (Majka a közelmúltbeli debreceni Campus-fesztiválon eljátszotta, hogy lelövik Bindzsisztán korrupt miniszterelnökét). Csupán 22 százalék véli úgy, hogy a jelenet erőszakra buzdít, ezért elfogadhatatlan.
Az idősebbek némileg szigorúbbak: a 60 év felettiek 28 százaléka tartja elfogadhatatlannak a performanszt.
A pártszimpátia is vízválasztónak bizonyult a kérdés megítélésében: míg az ellenzéki és pártnélküli válaszadók túlnyomó része megengedő (a Tisza-szavazóknak csak négy százaléka értékelte felbujtásnak a Debrecenben történteket), addig a kormánypártiak körében a szűk többség (51 százalék) elutasító.
Majkától függetlenül a többség úgy érzi: a verbális erőszak erősödött a közéletben. A válaszadók 64 százaléka szerint az utóbbi időszakban megszaporodtak a politikai erőszakra (vagy annak szándékára) utaló kijelentések, 72 százalékuk szerint ezeket büntetőjogilag is üldözni kellene.
A kérdésben ritkán látott egyetértés mutatkozik: a Tisza-szavazók 72, a kormánypártiak 83 százaléka támogatja a szigorúbb fellépést. Természetes tendencia, hogy a politikai táborok inkább az “ellenfelek” oldaláról érzik az erőszak eszkalációját.
A témával az Ez Viszont Privát című szubjektív műsorunkban is foglalkoztunk:
Ami a Kneecap körüli botrányt illeti – a nyíltan palesztinbarát északír együttes mellett a Sziget szervezői kitartottak, ugyanakkor mégsem léphetnek fel az augusztusi fesztiválon, mivel a magyar kormány három évre kitiltotta az országból az együttes tagjait a „terrorizmust és terroristákat támogató antiszemita gyűlöletbeszédre” hivatkozva (a trió visszautasítja a vádakat) –, a válaszadók alig fele (49 százalék) hallott egyáltalán az ügyről, és csak 20 százalék mélyedt bele részletesen.
A többség inkább a tiltás pártján: 66 százalék szerint a zenekar megnyilvánulásai gyűlöletbeszédnek minősülnek, és 34 százalék szerint férnek bele a szólásszabadságba.
39 százalék szerint a Sziget szervezőinek le kellett volna mondani a Kneecap fellépését, míg 22 százalék szerint nem. A kormány döntését, amellyel a zenekart kitiltották Magyarországról, 47 százalék támogatja, 31 százalék ellenzi.
A fiatalok (16–29 évesek) körében ugyanakkor sokkal nagyobb a szólásszabadság-párti álláspont támogatottsága: 46 százalék szerint a Kneecap megnyilvánulásai beleférnek a szólásszabadság kereteibe. Csak 25 százalék szerint kellett volna visszavonni a meghívást, és csak 33 százalék ért egyet a kitiltással.
Ezzel szemben a 60 év felettiek körében csak 29 százalék helyezkedett szólásszabadság-párti álláspontra, 42 százalék elvárta volna a Szigettől a meghívás visszavonását. A 40 év feletti korcsoportok tagjainak mintegy fele egyetért a kitiltással.
A Kneecap ügyben is világosan kirajzolódik a pártpolitikai megosztottság. A kormánypárti szavazók körében csak 21 százalék szerint férnek bele a szólásszabadság kereteibe az északír zenekar palesztinpárti megnyilvánulásai. 58 szerint szerint a Szigetnek vissza kellett volna vonnia a meghívást, és 73 százalék helyesli a kormány döntését.
A Tisza-párt szavazói ezzel szemben megosztottabbak: 47 százalék a szólásszabadságra helyezi a hangsúlyt. Csak 34 százalék várta volna el a meghívás visszamondását, és ugyanennyien értenek egyet a kitiltással is.
A Kneecap-botránnyal az alábbi jegyzetben foglalkoztunk:
