Röpke közvéleménykutatásunk szerint – tíz embert kérdeztünk meg – senki nem tudta pontosan, hogy a farsang valójában mettől meddig tart. Nos, amint utána néztem, ez a vízkereszttől húshagyókeddig (hamvazószerda előtt, húsvétvasárnap előtti 47. nap), a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése.
Az utóbbi negyedszázadban a farsang vagy kisgyerekkori, óvodai iskolai jelmezes rendezvénnyé vált, vagy turisztikai attrakcióvá. Ez utóbbi óriási bevételt hoz, az előbbi meg viszi a pénzt – jelmezt kell ugyanis találni valahol a gyerkőcnek. De hol is? Például az egyik budai turkáló kirakata tele van velük. Nem vész el az áru, csak átalakul – ezek a ruhafélék ugyanis Angliából érkeznek tonnaszámra. Hajdanán maguk az anyukák varrták ezeket a ruhácskákat – e sorok írója ma is őrzi a lánya egyik kedvenc bohócjelmezét, amelyet két éjszaka alatt alkotott.
Darth Vader, aki nyomkodja az iPhone-ját
A kisiskolások jó része ma inkább csak ráhagyja a tanárokra meg a szülőkre az egészet. Darth Vadernek vagy a Dűne sci-fi főszereplőjének beöltöztetve, türelmesen, a tornateremben üldögélve, nyomogatják az okostelefonjukat, míg megkezdődik a nagy felvonulás.
Vagy fél évszázada nagy divat volt a vállalati farsangi bál, (csapatépítés anno!). Az elegánsabb szállodákban, éttermekben sem múlt el úgy hétvége, hogy ne lassúzott volna a nagyérdemű a Rejtély című örökzöld Kovács Erzsi számra, tupírkonttyal, csinos kis kloké ruhában, illetve nyakkendőben, öltönyben. Vagy éppen tvisztelt volna Sárosi Kati Ugye te is akarod? című számára. (Ez volt az első magyar tviszt!).
Rönkhúzás a Rábavidéken
Annyit mindnyájan tudunk, hogy a világ számos városában – Rióban, Velencében – ekkor rendezik meg a híres karnevált, Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.
Viszont a rábavidéki szlovének rönkhúzásáról kevesen hallottak. Ez a Rába vidékén és az Őrségben terjedt el. Azokban a falvakban, ahol nem történt házasságkötés a farsang idején, a pártában maradt lányokat, nőtlen legényeket ál-házassággal, mókalakodalommal figurázták ki. A rönkhöz lányokat kötnek hozzá, ezt kell húzniuk, ha nem találtak párra. Az ál-lakodalmon az ifjú párt „szégyen-rönkre" ültetve húzták végig a falun. De ma már ez is csak – szerencsére – emlék, hiszen ki örülne a XXI. században egy efféle szexista gyötrelemnek.
Megveregetik a tyúkok fenekét
Tudja, mi a tikverőzés? Minden év húshagyókeddjén a 14-20 év körüli legények – „alakoskodók” - tradicionális maskarába öltöznek: például szerencsehozó kéményseprőnek, vagy lánynak. (Nem, ez nem transzneműség, ne ijedjenek meg. Akkoriban nem is félt tőle senki.) Végig mennek a falun, és minden udvarban összegyűjtik a tyúkólban talált tojásokat (mint a termékenység és bőség szimbólumát). A „verés” persze jelképes: a tyúkok fenekét furkósbottal jelképesen megütögetik, amely a jószág termékenységét hivatott elősegíteni.
A másik érdekes szokás a kormozás: a varázslás részeként a tikverőzők korommal kenik be a házak lakóit - elsősorban a lányokat, asszonyokat, és az iskolákból, óvodákból a helyszínre sereglő gyerekeket. (Ne feledjük: akkor még nem létezett televízió és – szerencsére - valóságshow se, de azért szórakozni, kicsit a napi robotból kikapcsolódni, kellett valahogy.)
A legényeket később fánkkal és borral kínálják, az összegyűjtött tojásokból pedig az esti mulatságra rántotta készül. Ezzel a lakomával és tánccal zárul a falu népe számára a farsang. A tikverőzésnek már saját blogja is van, eszerint e több mint 100 éves szokást a néprajztudomány számára Pesovár Ferenc, néprajzkutató, fedezte fel.
Vegán, mentes meg fine
Ma inkább csak gasztrovonalon emlékezünk meg arról, hogy régen nagy mulatságok közepette búcsúztatták a telet. Ilyenkor minden fogás kalóriadús, ez még a középkorból eredő szokás, amikor a polgárok javarészt csak az ünnepeken lakhattak igazán jól – akár pecsenyével, akár édességekkel. No meg – elvben – jön utána a böjt. Ha mégis meghívást kapnánk idén farsangi bálba, bizonyára választhatunk majd diétás, mentes és vegán menü között is. Vagy ha telik a fine diningra, akkor pedig egy dolgunk van: felismerni, mi az, amit eszünk.
A farsang jellegzetes süteménye Magyarországon a fánk, amely édes, puha, porcukros, könnyű – és persze hizlal, de ki törődik ezzel ilyenkor? Ez a süteményfajta világszerte hódít, a magyar változat a legfinomabb, lyukas, rózsaszín változatát mégis importáltuk az USA-ból, ki tudja, miért.
A fánk főleg német nyelvterületen, a volt Osztrák-Magyar Monarchia területén honos, onnan került el az Egyesült Államokba, ahol több büfélánc állt rá ennek az egyszerű, laktató süteményfélének a gyártására, évszaktól, szezontól függetlenül.
Véletlenül találták fel
Egyes feljegyzések szerint egy bécsi asszony találta fel a XVII. században a fánkot – véletlenül, mint ahogyan számos jeles találmány született – mikor zsemletésztája a forró zsírba esett. Ennek mind könnyebb és rafináltabb ízesítésű válfajai lettek aztán világszerte népszerűek. A magyar fánk szó a Pfannkuchen, vagyis serpenyőben sütött sütemény szóból eredeztethető.
Van olyan ország, ahol a fánk nem elsősorban farsang idején kedvelt, hanem éppen hogy karácsonykor: Horvátországban a likőrös vagy pálinkás fánk, azaz a fritule tipikus karácsonyi desszert. Svédországban ugyancsak karácsonykor sütnek fánkot, a mi csörögénkhez hasonlót.
A régi magyar háztartásokban a fánksütésre többnyire farsang tájékán került sor. Bár összetételét tekintve egyszerű a tészta, elkészítése mégsem olyan könnyű, mint hisszük: fiatal menyecskék háztartási tudásának fokmérője volt, hogy mennyire könnyű és valóban „szalagos” a fánkjuk, azaz eltalálták-e az élesztő mennyiségét, a dagasztási időt, ráéreztek-e az olaj forróságának mértékére és időben fordították-e meg a rózsaszínre pirult pufók gömböcöket. Ezeket természetesen csak saját eltevésű házi baracklekvárral illett tölteni.
Csömöri csemege a csöröge
A magyarországi svábok által lakott falvakban újabban gyakoriak a fánkfesztiválok: Mérken és Csömörön ilyenkor több mint 30 féle ízesítésű, töltelékű fánkkal rukkolnak ki a helyi háziasszonyok: töltik szilvalekvárral, mákkal, dióval egyaránt. A leghíresebb csömöri csemege a szilvalekvárral töltött csöröge, amely egyfajta csavart fajtája az amúgy egyszerű gombóc formájú fánktésztának. Egyes vidékeken a rózsafánk a legnépszerűbb: ez az „emeletes”, rózsa alakú, baracklekvárral összeragasztott sütemény könnyebb csemegének tűnik – legalábbis első harapásra - mint ducibb társai.
