2008 vége óta nem tartoztunk ilyen kevéssel a külföldieknek
130,8 milliárd eurót tett ki hazánk külfölddel szembeni bruttó adóssága a második negyedév végén - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken közölt statisztikájából. Ebből az összegből ha levonjuk az összesen 30,9 milliárd eurót kitevő, közvetlen tőkebefektetésekhez kapcsolódó tételeket, akkor kiderül, hogy hazánk külső adóssága június végén 99,9 milliárd eurót tett ki, ami 2008 negyedik negyedéve óta a legalacsonyabb érték.
A jelenlegi árfolyamon 28 471,5 milliárd forintot kitevő külső adósság hozzávetőlegesen megegyezik a június végi 28 530 milliárd forintnyi éves GDP-adatunkkal.
A 100 milliárd eurós bűvös határ alatt legutóbb 2008 végén voltunk a külső adósságot tekintve, azt megelőzően viszont jelentősen elmaradtunk ettől, így mostanra gyakorlatilag csak a válság miatt felhalmozott adósságtömeget sikerült nagyrészt eltüntetnünk. 2004 végén például a mostaninak alig a fele, 51 milliárd euró volt Magyarország külső adóssága, míg szűk tíz évvel ezelőtt, 2002 végén még csak 31,7 milliárd euróval tartoztunk a külföldnek.
Ez a 99,9 milliárd eurós adat természetesen nem foglalja magában a belföldi szereplők egymás közötti adósságviszonyait, vagyis például az államháztartásnak a magyar háztartások, vagy a magyar vállalatok felé fennálló tartozását. Mint később látni fogjuk, az államháztartás teljes 22 168 milliárd forintnyi június végi adósságából így "csak" 50,6 milliárd eurót, vagyis 14421 milliárd forintot (65 százalék) tartalmaz, mint külföldiekkel szembeni tartozást. A maradék, belföldi szereplők (vállalatok, háztartások) felé fennálló 7747 milliárd forintnyi (35 százalék) tartozás így nem része a most közölt 99,9 milliárd eurónak.
Mivel június végén a központi kormányzat teljes adósságának - ami körülbelül az államháztartás adósságának 93 százalékát teszi ki - 43,3 százaléka volt devizában denominálva, a külföldiek viszont - ahogy fentebb láttuk - a teljes adósság 65 százalékát "birtokolták", ezért az adatokból jól látszik, hogy a külföldiek nem csak a devizában kibocsátott magyar adósságot halmozták fel, hanem jelentős mértékben bevásároltak forint alapú állampapírokba is.
Az állam van a legjobban eladósodva
Az MNB statisztikája arra is választ ad, miből tevődik össze hazánk teljes külső adóssága, illetve az egyes gazdasági szereplők milyen ütemben adósodtak el. Külső adósságunk legnagyobb része, több mint fele az államháztartáshoz kapcsolódik, ez a második negyedév végén 50,6 milliárd eurót tett ki. Ezen belül 5 milliárd eurónyi a rövid lejáratú tartozásunk, 45,5 milliárd eurót pedig hosszútávon kell visszafizetnünk. A hosszútávú adósságon belül 29,8 milliárd eurót tettek ki a kötvények, 15,7 milliárdot pedig a hitelek és egyéb adósság.
A jegybanknak a második negyedév végén 2,9 milliárd eurónyi tartozása volt, ami jelentős csökkenést jelentett az előző negyedév 4,1 milliárdos összege után. A visszaesés teljes egészében a rövid lejáratú tartozásoknak volt köszönhető, melyek 2,5 milliárd euróról 1,2 milliárdra csökkentek.
A külső adósságon belül az egyéb monetáris intézmények 28,4 milliárd forinttal tartoztak, ez jórészt a kereskedelmi bankoknál jelentkezett. Az egyéb szektorok adóssága 18,1 milliárd eurót tett ki június végén, ebben szerepelnek a háztartások adatai is. Külön a háztartásokra nem tartalmaz adatokat az MNB statisztikája, de az látszik, hogy az elmúlt két év konszolidációja ellenére az egyéb szektorok adóssága az elmúlt tíz évben megháromszorozódott, amiben jelentős szerepe lehetett a lakosság nagymértékű eladósodásának is.
Beke Károly
mfor.hu
