2018. november 30. 11:35
mfor.hu

2017-ben előző évhez képest nem változott a mélyszegénységben élők száma és aránya, a magyarok 1,2 százalékáról mondható ez el a KSH legfrissebb felmérése szerint. 

2017-ben 119 ezer magyar élt mélyszegénységben, ami a népesség 1,2 százalékát jelentette, ez előző évhez képest lényegében változatlan adat, miközben a korábbi években csökkenés történt - mondta Janák Katalin, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője a Háztartások életszínvonaláról szóló kiadvány ismertetésén. 

Mélyszegénynek azokat tekinti a statisztikai hivatal, akik egyaránt érintettek a munkaszegénység, a relatív jövedelmi szegénység és a súlyos anyagi depriváció által. Az adat azonban szinte biztosan torzít, hiszen azokat már nem lehet ide besorolni, aki mondjuk munkanélküliből (munkaszegényből) közmunkássá váltak, holott a jövededelmi szegénység és az anyagi javak nélkülözése továbbra is érinti azt.

A felmérés szerint tavaly 1,887 millió magyart fenyegetett a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés, ez a népesség 19,6 százalékát jelentette. Előző évhez képest ez jelentős csökkenés eredménye, hiszen 2016-ban még a magyarok 25,6 százalékát érintette ez a probléma, a statisztika javulása 2012 óta töretlen, hiszen akkor volt a legsúlyosabb a helyzet, a magyarok 34,8 százalékát fenyegette a szegénység és a társadalmi kirekesztődés. 

A hivatal tájékoztatása szerint a tavalyi javuláshoz legnagyobb mértékben a súlyos anyagi deprivációban élők arányának és számának csökkenése járult hozzá. A magyarok 10,2 százaléka (974 ezer fő) élt súlyos anyagi deprivációban, a korábbi 14,5 százalék után. 

Körében továbbra is a legnagyobb problémát az okozza, hogy a népesség 43 százaléka nem tud megengedni magának egy egyhetes üdülés. Egy évvel ezelőtt 48,2 százalék volt az arányuk.

  • Hiteltörlesztéssel, lakással kapcsolatos hátraléka a magyarok 12,8 százalékának van, 
  • váratlan kiadás a magyarok 33,2 százalékának okoz gondot, 
  • 17,4 százalékának anyagi okból nincs autója,
  • 12,4 százaléka pedig nem tud kétnaponta húsételt fogyasztani, 
  • 6 százaléknak pedig al akás fűtése is gondot okoz. 

Jövedelmi szegénység a népesség 12,8 százalékát érintette, ez 1,227 ezer főt jelent (2016-ban 13,4 százalék volt érintett). A munkaszegénység pedig 398 ezer embert sújtott tavaly, ez a népesség 4,1 százaléka volt. 

Janák Katalin szerint szegénység kockázatának fokozottan kitettek a gyermekek és a fiatalok, az egyszülős családok, a roma népesség, valamint az ország elmaradott térségeiben élők.

A gyermekek és a fiatalok körében egyébként jelentősebb javulás következett be egy év alatt. Gyermekes háztartásoknál azonban az átlagosnál magasabb a kitettség, az egyszülős háztartások esetében 40 százalék ez a mutató, többgyermekesek  háztartások esetében azonban még mindig minden negyediket érinti ez a probléma. 

A munkanélküliek körében továbbra is nagyon magas, 69,3 százalék a kitettség aránya, ami csak minimális javulás eredménye a korábbi 72,8 százalék után. 

A roma népesség körében 67,8 százalékos a kitettség aránya, ami minimális javulás előző évhez képest. 

Nagyot nőtt a háztartások jövedelme

2017-ben a háztartások jövedelmi helyzete tovább javult, az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 1,644 millió forint volt, ez 9,3 százalékos növekedés eredménye. 

A nettó jövedelem ennél kisebb mértékben, 8,4 százalékkal emelkedett és 1,3 millió forintot tett ki, vagyis havi 108 333 forint.

A jövedelem növekedésével párhuzamosan a háztartások fogyasztása is emelkedett, az egy főre jutó összes személyes célú kiadás 1,106 millió forint volt; ez 8,2 százalékkal több az előző évinél.