Továbbra is meglehetően hektikus mozgások jellemzik a nemzetközi olajpiacot. Az alapanyag árának kilengése pedig rendre az üzemanyagokra is hat. A helyzetet fokozza, hogy a piacokon az iráni háború és az annak folyományaként lezárt Hormuzi-szoros miatt kevesebb olaj van, mint amennyire szükség lenne. Ezt eddig valamennyire elfedte, hogy a világ tengerein lévő tankerhajókban komoly mennyiségű „tartalék” volt, ám a szakértők szerint immár ezzel sem nagyon lehet számolni, a Perzsa-öbölből pedig továbbra is csak az igényeknél kevesebb olajszállítmány tud kifutni.
Fotó: DepositPhotos.com
Mindez részben az olajkereslet visszaesését hozta magával, hiszen a megugró árak miatt a vállalatok és a magánszemélyek is igyekeztek visszafogni a fogyasztásukat. Talán ennél is fontosabb volt, hogy világszerte megnyitották a stratégiai tartalékokat, ami átmenetileg megoldást jelentett a kieső kínálat pótlására. Ugyanakkor ezek a tartalékok végesek, és előzetesen sokan azzal kalkuláltak, hogy a nyár kezdetére „elfelejtjük az iráni háborút” és az olajszállítás helyreáll. Erre azonban az iparági szakértők szerint akkor is hónapokat kellene várni, ha a szállítás szempontjából kritikus Hormuzi-szorost holnap megnyitnák.
Nem véletlenül figyelmeztetett csütörtökön a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője arra, hogy az olajpiacok hamarosan kritikus helyzetbe kerülhetnek, mivel a készletek leapadtak, miközben a nyaralási szezonban tradicionálisan megugrik a kereslet. Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója szerint az iráni háború okozta energiasokkra a megoldás a Hormuzi-szoros teljes és feltétel nélküli újranyitása lenne. Az IEA vezetői korábban azt mondták, hogy a globális piac történetének legsúlyosabb zavarával néz szembe. Faith Birol ezt most annyival egészítette ki, hogy a mostani sokk annak ellenére történik, hogy a piac „szerencsés” helyzetben volt, hiszen az utóbbi években komoly többletkínálat alakult ki.
E témáról is esett szó a Klasszis Podcastban:
A szállítási útvonal miatt kieső mennyiséget azonban egyelőre nem lehet pótolni. Az erre irányuló próbálkozások – így például az, hogy az Egyesült Arab Emirátus újabb vezetéket épít, amely segít elkerülni a tengeri szorost – legkorábban a jövő év első felében hozhatnak megoldást.
Európa ugyan ellátási szempontból sokkal biztosabb helyzetben van, mint az ázsiai országok többsége, az árak emelkedése elkerülhetetlen volt. A magasabb energiaárak pedig megemelik az inflációt és visszafogják a gazdaság összteljesítményét. Utóbbi a magyar gazdaság számára annak ellenére kockázat, hogy az árszabályozás miatt az üzemanyagáraknak az inflációra nincs közvetlen hatása. (A kivezetés lehetőségéről itt olvashatja az elemzésünket.)
Akik nem tudják igénybe venni a hatósági áras tankolást, azok bizony szembesülhetnek az árak megugrásával. A piaci árak ugyanis nagyjából 100 forinttal haladják meg mindkét üzemanyagtípus esetén a rögzített árakat.
Európa számos országában beavatkoznak az árakba
Ahogy arról korábban írtunk, a kormány ugyan elodázta az ellátási problémákat azzal, hogy bár a stratégiai tartalékokra feltöltési kötelezettség van, azt közben fel is használják. Ennek eredményeként a drágábban betárolt üzemanyagot a magyar autósok olcsóbban kapják meg. A különbözetet most a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) fizeti, ám később az üzemanyagokba épített díjakon keresztül ez mégis bekerül a benzin és a gázolaj árába.
Nem magyar sajátosság, hogy a kormányok valahogy megpróbálják leszorítani az árakat, ám erre inkább az adók (például az üzemanyagokat jócskán terhelő jövedéki adó) átmeneti csökkentése a jellemző. Ennek megfelelően több olyan uniós ország is van, ahol a magyarországinál olcsóbban lehet tankolni.
A Weekly Oil Bulletin adatai alapján készülő rangsorban ezúttal két olyan régiós országot találunk (Lengyelország és Bulgária), ahol a hazai áraknál alacsonyabb az átlagár.
A gázolaj esetén a benzinhez hasonló a helyzet az uniós összehasonlításban. A Weekly Oil Bulletin adatai alapján ezúttal öt ország volt, ahol olcsóbban lehetett ebből az üzemanyagfajtából tankolni, mint Magyarországon.
A régiós árakat vizsgálva pedig három olyan ország van (Lengyelország, Csehország, Szlovákia), ahol kevesebbet kell fizetni, mint nálunk.
Mi lesz az olaj árával?
A héten láttunk érdemi áresést, miután elterjedtek olyan hírek, hogy közeledtek az álláspontok Irán és az Egyesült Államok között. Erre maga az amerikai elnök is ráerősített a napokban, amikor azt jelezte, hogy rövid időn belül megegyezhetnek és az olajárak a korábbi szintekre eshetnek. A pénteken napvilágra került információk alapján viszont erre a gyors megállapodásra viszonylag kevés az esély.
Egy magas rangú iráni forrás a Reutersnek elmondta, hogy az Egyesült Államokkal a tárgyalások ugyan folytatódtak és néhány dologban közeledtek az álláspontok, a legfontosabb kérdésekben, így Teherán uránkészletével és a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzéssel kapcsolatban továbbra is ellentétes a felek nézete. Így gyors áttörésre nem lehet számítani, ez viszont alátámasztja az IEA cikkünk elején megfogalmazott álláspontját.
Pozitívum, hogy Iránban hat hete tűzszünet van, ám a háború befejezésére irányuló erőfeszítések nem jártak eredménnyel. Eközben a világ olajellátása egyre kétségesebb, mindez pedig az inflációval és a globális gazdaság kilátásaival kapcsolatban növelik az aggodalmakat. Ráadásul mind több olyan adat lát napvilágot akár az Egyesült Államokban, akár az EU-ban, amelyek azt jelzik, hogy ez nemcsak egyes közgazdászok károgása, hanem immár a gazdaságban valóban begyűrűzött folyamat.
A fentiek miatt a magyar piacon sem lehet gyökeres változásra számítani. Az Mfor Üzemanyagár-figyelő az elmúlt hetekben kialakult 700 forint körüli piaci árakra számít. Ezzel párhuzamosan a következő hetekre továbbra sem számolunk a rögzített árak megszüntetésével.
A grafikonok a cikkünk megjelenésekor aktuális adatokat mutatják, ezek azonban később frissülhetnek.
