Az egésszégügyért felelős miniszter elkészítette felmérését a kormány számára az intézmények - Orbán Viktor miniszterelnök által szorgalmazott - felújításáról, melyben négyzetméterre pontosan állapították meg az elvégzendő munkákat - mondta el érdeklődésünkre a mai Kormányinfón Gulyás Gergely miniszter.
A miniszterelnök az idei első Kormányinfón jelentette be, hogy minden más egészségügyi fejlesztést meg kell előznie az intézmények várótermeinek, kórtermeinek felújításának ott, ahol erre az elmúlt három évben nem került sor. Vagyis a festésnek, csempézésnek van elsőbbsége minden más korszerűsítési munkával szemben, mert a betegek érdeke most ezt kívánja.
Ma megkérdeztük a minisztert, hogy mennyi intézményt érint ez a döntés, azok milyen fenntartásban vannak, mennyibe kerül a miniszterelnök által elrendelt felújítás és mikor végeznek a munkával.
Gulyás Gergely válaszából megtudtuk, hogy a felújítási kötelezettség egyaránt vonatkozik az állami és önkormányzati fennartású intézményekre. Felvetődik a kérdés, hogy ebben az esetben a főváros és a kormány megállapodásában rögzített egészségügyi csomagra is vonatkozik-e az egyéb fejlesztések leállítása. Karácsony Gergely főpolgármester ugyanis diagnosztikai és terápiás eszközök beszerzését tűzte ki célul, márpedig a kormányfői utasítás alapján ezek is hátrébb sorolódnak.
A tájékoztatót vezető miniszter szerint azonban ezt a megállapodást nem érinti az elrendelt felújítási program. Mint mondta, bár a főpolgármesternek semmilyen hatásköre nincs az egészségügyet érintő kérdésben, de a kormány tudomásul vette, hogy ő kívánja képviselni a kerületi érdekeket is. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egészséges Budapestért Programban idén 42 milliárd forint áll rendelkezésre, amiből a fővárossal kötött megállapodás szerint 10 milliárdot fognak elosztani a kerületek között járóbeteg ellátásra. Egyben sajnálkozását fejezte ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a főváros nem tett hozzá a költségekhez további 10 milliárd forintot a saját kasszájából, miközben a döntésekben részt akarnak venni.
A miniszter elmondta továbbá, hogy a felújítások költségigénye a számítások szerint 140 milliárd forint lesz.
A kérdésünkre, hogy akkor idén az érintett intézmények körében nem várható más, fejlesztés típusú munka a felújításokon kívül, például nem lesznek gépbeszerzések, mert a felújítások időigényesek, azt válaszolta, hogy a folyamatban lévő, akár több évre elnyúló, szerződött beszerzéseket nem lehet leállítani.
Az sem biztos, hogy idén már nem lehet új beszerzést indítani, korai még ezt megítélni - tette hozzá, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány döntése értelmében a felújítási munkákhoz kapcsolódó közbeszerzéseket nem központosítottan fogják intézni, hanem azokról a kórházaknak kell dönteniük. (Ez annyiban érdekes, hogy például az eszközbeszerzéseknél pont egy központosított modell felé akar elmozdulni a kormány, hogy így vegye elejét a kórházak újabb eladósodásának.)
Ami a tatarozás forrását illeti, arról még nem tájékoztatott a kormány, de vélhetően az idei tervezett fejlesztéseken belüli átcsoportosításokból teremtik elő az említett 140 milliárd forintot.
