Múlt héten tartotta szokásos év eleji tájékoztatóját Orbán Viktor miniszterelnök. A Kormányinfóra számos hírportált, újságot meghívtak, de azért így is csak egy szűrt mezőny jöhetett össze, mert például a 24.hu szerkesztőségét csalafinta eszközökkel tartották távol az eseménytől.
A megszokottól eltérően ezúttal nem e-mail formájában érkezett a meghívó a Kormányinfóra, hanem telefononon kaptak eligazítást az újságírók, hogy mely másik telefonszámon tudják regisztrálni magukat.
Ám ez sem jelentett garanciát arra, hogy a meghívottak kérdést tehessenek fel a miniszterelnöknek, mert a Kormányinfót vezető Kovács Zoltán államtitkár egy ponton berekesztette a tájékoztatót. Így viszont a jelenlévők fontos válaszok nélkül maradtak, akár a Kormányinfón elhangzott kormányfői bevezetővel kapcsolatban, akár attól független témában.
Portálunk munkatársa is hasonló helyzetbe került, ezért más módját választottuk annak, hogy megismerjük a miniszterelnök álláspontját az általunk fontosnak tartott ügyekben. Kérdéseinket elküldtük a miniszterelnök sajtófőnökének, Havasi Bertalannak, s bár kisebb esélyét látjuk annak, hogy érdemi válaszokat kapunk, mint annak, hogy reakció nélkül marad a megkeresésünk, azért nem adjuk fel a reményt. Addig is lássuk, melyek azok a (dőlt betűs) kérdések, amelyeknek szerintünk el kellett volna hangozniuk a tájékoztatón, és amelyekre legalább írásos válaszban reménykedünk.
Miniszterelnök úr úgy definiálta a "polgárokat", hogy a saját lábukon állnak, nem rendelkeznek például hitellel. Miniszterelnök úr szerint jelenleg mennyi olyan magyar háztartás van, amelyik nem rendelkezik hitellel? Ők ezek szerint nem számítanak "polgárnak"?
Orbán Viktor a Kormányinfón egyebek mellett arról beszélt, hogy a magyar társadalom még nem áll teljesen készen a polgári Magyarország megteremtésére, majd részletezte, hogy mit ért "polgár" alatt, kik azok a polgárok. Például azok - hangzott el - akiknek nincs hitelük (mert önerőből képesek előteremteni a javakat). De vajon tudja-e a miniszterelnök, hogy ezzel a definícióval mennyi háztartást zár ki a polgárok közül? Ezt nem tudtuk meg a Kormányinfón, de lapunk megpróbált utánajárni, ebben a cikkben bemutattuk, hogy kik nem értek még meg arra, hogy a polgárság tagjaivá váljanak. Különbséget tettünk a hitelt az életminőség javítására, beruházásokra igénylők és a mindennapi életvitelhez kért kölcsönök között, mert feltételezésünk szerint a miniszterelnök sem tekinti egy halmaznak ezt a két ügyfélkört. Nem mellesleg manapság megint szárnyal a hitelpiac, és ez a nyilatkozatok szerint nincs ellenésre a pénzügyek felett őrködő intézmények - MNB, Pénzügyminisztérium - akaratának.
Miniszterelnök úr bejelentése szerint 800 ezer új munkahely keletkezett 2010 óta Magyarországon. A második Orbán-kormány 2010-ben azt ígérte, hogy 10 év alatt egymillió új munkahelyet teremtenek. Most 2020 van: hogy viszonyul a tegnap bejelentett 800 ezres szám ehhez az ígérethez?
Ehhez nem kell különösebb kommentár, vagy teljesült az ígéret, vagy sem. Tegyük hozzá, a 800 ezer új munkahely is dicséretes teljesítmény, amennyiben a közmunkát ettől függetlennek tekintjük. Nyilván ahány statisztika, annyi bizonyíték van arra, hogy teljesült-e a 10 évvel ezelőtti kampányszlogen, vagy sem, de a miniszterelnök által közölt számok legalábbis kétséget ébresztenek, hogy ki lehet-e pipálni ezt az ígéretet.
Miniszterelnök úr azt mondta a Kormányinfón a kórházi adósságokkal kapcsolatban, hogy nagy multik is vannak a beszállítók között, amelyek extraprofitot érnek el. Honnan tudja a magyar kormány, hogy extraprofit keletkezik ezeknél a cégeknél? Honnan tudja a magyar kormány, hogy a magyarországi tevékenységükből származik az extraprofit? Mivel ezek a cégek önként nem fognak lemondani erről a pénzről, milyen megoldások jöhetnek szóba az extraprofit becsatornázására az adósság csökkentésébe: különadót vetne ki a kormány ezekre a cégekre, vagy az árakat próbálják letörni?
A magyar egészségügy egyik gyógyíthatatlan problémája a finanszírozási rendszer elavultsága. Nem oda és nem annyi pénz megy, amennyinek mennie kellene. A kormányfő szavai alapján ezért részben a beszállítók tehetők felelőssé, amelyek a piaci átlagot meghaladó profitot tesznek zsebre, okfejtéséből levezethetően azért, mert monopolhelyzetben vannak. Arról ugyanakkor nem beszélt a tájékoztatóján, hogyan képzeli a cégek megsarcolását. Az biztos, hogy ezek a beszállítók egyrészt nem fogják elismerni, hogy extraprofit keletkezne náluk, másrészt önként egy fillér nyereségről sem fognak lemondani. Marad tehát a központilag irányított beavatkozás a piacba, ami történhet az árak maximalizálásával, extra adó kivetésével, vagy piaci szereplők kiszorításával. Bármelyik eszközt is alkalmazza a kormány, újabb jelentős nemzetközi felzúdulást fog kiváltani, hiszen a korábbi, piacszabályozó intézkedései is perekhez, uniós kötelezettségszegési eljárásokhoz vezettek. (Részben ide kívánkozik, hogy a miniszterelnök a Kormányinfón a kórházi fellesztések leállítását helyezte kilátásba, amíg meg nem történik a várótermek, kórtermek felújítása ott, ahol erre három éve nem került sor. Megválaszolatlan kérdés jelenleg, hogy ez hogyan viszonyul a főváros és a kormány alkujához, amely szerint 50 milliárd forint jutna a budapesti ellátóhálózat fejlesztésére, beleértve az eszközpark frissítését. Az ügynek tehát erős politikai színezete van, ezért sem mellékes, hogyan befolyásolja a legfrissebb kormányzati intézkedés a budapesti egészségügyi fejlesztési programot.)
Nemrég érdekes vita alakult ki a pénzügyminiszter és a jegybankelnök között az euró bevezetéséről, ja egybankelnök szerint érdemesebb volna egy eurázsiai monetáris rendszerhez közeledni inkább, mintsem az euróhoz. Miniszterelnök úr hogyan tenne igazságot ebben a kérdésben, szerinte csak az euró válthatja a forintot idővel, illetve lát-e reális lehetőséget arra, hogy 2030 előtt Magyarország bevezesse az eurót?
A Kormányinfón nem derült ki, hogy Orbán Viktor szerint is van-e alternatívája az eurónak (a gondolat megfogalmazója Matolcsy György jegybankelnök volt), vagy kizárlólag az euró válthatja a forintot. És ha utóbbi álláspontot osztja, mikor lehet reális a közös pénz bevezetése. A kormányfő mostanában 2030-g terjedő stratégiai tervekkel szokott előállni, ezért adja magát ez a dátum, amelyhez képest meghatározható az euró bevezetésének időzítése. Megérzésünk szerint ha a miniszterelnökön múlik, Magyarországon nem váltja fel a forintot az euró ebben az évtizedben. Mindössze annyi derült ki, múlt csütörtökön, hogy a kormányfő véleménye szerint Magyarország nem áll készen arra, hogy az eurót bevezesse, annak a mostani bevezetése beláthatatlan, katasztrofális következményekkel járna.
Miniszterelnök úr évekkel ezelőtt kifejezte óhaját, hogy egyszámjegyű legyen a személyi jövedelemadó kulcsa. Eddig erre nem került sor, de a pénzügyminiszter nemrég bejelentette, hogy 2021-ben változhat az szja mértéke. Mikor lehet 9 százalékos, vagy még alacsonyabb az szja kulcsa?
Ez egy olyan kívánsága a miniszterelnöknek, amelyik nem teljesült, tehát lényegében a fehér holló kategóriába tartozik. Az szja mértéke jelenleg 15 százalék, de ezen szinten be is ragadt évekkel ezelőtt. Újabb csökkentésre a jelek szerint 2021-től nyílhat alkalom, kérdés, hogy akkor egy lépésben visszanyesik-e 10 százalék alá (mintegy 600-700 milliárd forint bevételtől fosztva meg a költségvetést) az adót, vagy fokozatosan haladnak. A munkaerőpiac, a fogyasztói kereslet szempontjából a nagyobb csökkentés lenne a meggyőző, de figyelembe kell venni a költségvetés teherbíró képességét is.
