600 milliárdnyi hitel negyedét engedhetik el
A 90 napon túli késedelembe esett ügyfelek esetében a kormány és a Bankszövetség megállapodása szerint az érintettek 2012. március 15-ig kérhetik a bankjuknál, hogy egyrészt váltsa forintra hitelüket, másrészt pedig annak 25 százalékát elengedje. Az átváltás a március közepe és április közepe közti MNB-középárfolyam átlagán történik meg, a 90 napos késedelem azonban 2011. szeptember 30-án számít. Utóbbi kitételnek vélhetően az a motivációja, hogy akinek most 90 napnál rövidebb késedelme van, az ne tehesse meg, hogy szándékosan nem fizet, hogy aztán élhessen a könnyítéssel.
A fenti lehetőség a deviza alapú jelzáloghiteleket érinti, melyek két nagy csoportba sorolhatók: a lakáscélú és a szabad felhasználású kölcsönök. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikája szerint szeptember végén összesen 2875 milliárd forintnyi deviza alapú lakáshitel és 2353,9 milliárd forintnyi szabad felhasználású deviza alapú jelzáloghitel volt a bankok portfóliójában.
A lakáshitelek esetében a 90 napon túli késedelmes állomány 239,4 milliárd forint volt szeptember végén, vagyis ha mindenki kéri a könnyítést, akkor ebben az esetben nagyságrendileg 60 milliárd forintnyi hitelt engedhetnek el a bankok. A szabad felhasználású jelzáloghitelek esetén a devizában folyósított kölcsönöknél 358,7 milliárd forint volt a késedelmes állomány szeptember végén, ebben az esetben 89,7 milliárdos tartozáselengedést hozhat az, ha mindenki él a felkínált lehetőséggel.
Fontos kitétel ugyanakkor, hogy a bankok nem automatikusan engedik majd el a tartozás negyedét, hanem van egy feltétel: az adósnak nyilatkoznia kell arról, hogy a késedelembe esésének oka a fizetőképességében beállott jelentős, igazolható romlás - például a munkahely elvesztése - volt. Ha erről mindenki bizonyíthatóan nyilatkozik, akkor a fentiek alapján összesen mintegy 150 milliárd forintnyi tartozást engedhetnek el egycsapásra a bankok.
A költségvetés is megérzi
A bankok és a kormány egyezségének értelmében az elengedésre kerülő adósság 30 százalékát a pénzintézetek leírhatják a jövő évi bankadóból. Vagyis ha a késedelmes adósok közül mindenki él a lehetőséggel, akkor nagyjából 45 milliárd forinttal csökkenhet a bankokra jutó 120-130 milliárd forintos bankadó összege. Ehhez jönne még hozzá az, hogy a csütörtökön aláírt megállapodásban szereplő növekedési paktum értelmében a mikrovállalati és kkv-hitelezés összegét a tervek szerint leírhatják majd a bankadó alapjából, azonban a növekedési paktum pontos részleteiről várhatóan majd csak februárban lesz megegyezés.
A jövő évi mellett az idei bankadó is csökkenni fog, hiszen a kormány annyi engedményt tett, hogy a végtörlesztés miatti veszteség 30 százalékát leírhatják a bankok. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint november 27-ig 90 milliárd forint volt a bankok vesztesége a végtörlesztéseken, vagyis ennek alapján már biztosra vehető, hogy legalább 27 milliárd forinttal csökken majd az idei bankadó összege. A végtörlesztési időszak pedig december végéig tart, így várhatóan ez az összeg emelkedni fog. Korábban az MNB 200 milliárdra becsülte a teljes veszteséget, az lényegében a felére csökkentené a bankok különadóját már az idei évben, hiszen a 120-130 milliárd forintból 60-at leírhatnának.
Lesznek egyéb költségek is
A fentiek mellett a kormány és a bankok megállapodtak abban is, hogy azok, akik eddig rendben fizettek, 2012 végéig kérhetik az úgynevezett árfolyamgát alkalmazását. Vagyis öt éven keresztül kedvezményes árfolyamon törleszthetik devizahitelüket, a svájci frank esetében 180, az eurónál 250, a japán jennél pedig 2,5 forintos szinten számítják majd a havi részleteket.
A kedvezményes és a tényleges árfolyam közti különbözet egy gyűjtőszámlán gyűlik majd, ami kamatmentes lesz, az ötödik év végén részletekben kell elkezdeni törleszteni az ott felhalmozott tartozást. A kamatot a kormány és a bankok fele-fele arányban vállalták magukra. Azt azonban egyelőre megbecsülni sem lehet, hogy ez mekkora terhet jelent majd a bankrendszernek, hiszen nem tudni, hányan kérik majd a könnyítést, és hogy alakulnak az árfolyamok.
Beke Károly
mfor.hu