Az elemző elmondta: az exportpiacok várhatóan gyengülnek, a nettó export GDP-hez való hozzájárulása mégis nő, mert az import a kereslet szűkülése miatt visszaesik.
A depresszió feltehetően már elkezdődött, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal gyorsbecslése szerint a harmadik negyedévben már csökkent a magyar GDP; a depresszió 2009 második felében érhet véget, ha a pénzügyi válság nem súlyosbodik - mondta Pellényi Gábor.
A válság egyetlen pozitívuma az ICEG szerint az infláció alakulása. A gazdaságkutató intézet már az idei év hátralévő részében erőteljes dezinflációra számít, ami az intézet várakozásai szerint jövőre folytatódik. Az ICEG jövőre éves szinten 4 százalékos inflációt vár, 2009 végére pedig prognózisa szerint 3 százalék alá süllyedhet az inflációs ráta, amivel teljesül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs célja.
Ami a külső egyensúlyi pályát illeti, az ország nettó forrásbevonása mérséklődik, a forrásszerzés egyre nehezebb lesz, amihez a reálgazdaság kénytelen alkalmazkodni. Az adósságszolgálat drágul, a profitkiáramlás erőteljesebb lehet, az uniós tőketranszfer azonban aktívumot mutat - mondta az elemző.
Tartani fogják a hiánycélt
Pellényi Gábor úgy vélekedett: a kormány tartani fogja a deficitcélt, mert hitelességét ezzel építi, így nem engedheti meg, hogy ne teljesüljön. A költségvetési tervbe olyan tartalékokat építettek be, hogy a hiánycél a vártnál gyengébb növekedés mellett is teljesülhet - mondta.
Az elemző szerint a vállalati szektorban a hitelezés szűkítése inkább a rövid távú finanszírozást nehezíti. Az MNB korábbi felmérését idézve elmondta: a kis- és középcégek alulbecsülik árfolyam-kitettségüket, ami nehéz helyzetbe hozhatja őket. A vállalkozások 14 százaléka még stabil árfolyam mellett is veszteséges, 10 százalékos leértékelődés pedig 6 százalékponttal 20 százalékra növelheti a veszteséges vállalkozások arányát - tette hozzá.
A háztartások a kilátások tartós romlása esetén növelik megtakarításaikat, ha pedig csupán átmeneti romlást várnak, hitellel simítják fogyasztásukat, mint tették 2007-2008-ban is, a 2006-os kiigazítás után. Az idén ősztől azonban egyre többen jönnek rá, hogy nem átmeneti sokkról van szó, tartós gazdasági romlás következhet be- tette hozzá.
Az MNB számításait idézve elmondta: az alapkamat 500 bázispontos emelkedése - ebből 300 bázispont meg is valósult - a háztartások fizetésképtelenségét legfeljebb 0,5 százalékponttal emelheti. A svájci frank kamatának 200 bázispontos emelkedése már jelentősebb hatással jár, körülbelül akkorával, mint 20 százalékos árfolyamgyengülés.
A legerősebb hatással a munkaerőpiaci helyzet, a reálgazdasági kilátások vannak a háztartások fizetőképességére: egy olyan recesszió, amely a foglalkoztatási rátát 3 százalékponttal csökkenti - a munkanélküliség ezzel kétszámjegyűre emelkedne -, a fizetésképtelen háztartások arányát 4,8-5,8 százalékkal növelheti.
Pellényi Gábor úgy vélekedett, hogy a magyar háztartások eladósodottsága nemzetközi szinten nem kirívó, az új uniós tagállamokkal összehasonlítva jelentősebb ugyan, az EU átlagától azonban elmarad. Szerinte nem az adósság mértékével van baj, hanem a devizaaránnyal, ami miatt a lakosság az árfolyamváltozásokra érzékenyebb. A devizahitelek mennyisége már rendszerkockázatot hordoz, amiért az MNB, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a költségvetési politika egyaránt felelős - jelentette ki.
