Hasonlóan alakult a feldolgozóipari mutató is: az előzetes becslés szerint 41,3 pontra, a felmérés tizenegy éves történetében a legalacsonyabbra esett a szeptemberi 45,0 pontról. Az elemzők 44,0 pontra számítottak októberről.
Októberben mindkét mutató ötödik hónapja van 50 pont alatt, vagyis ötödik hónapja jelzi a teljesítmény romlását az előző hónaphoz képest. Októberben a fő mutatókat elsősorban a megrendelések nagy visszaesése vetette vissza. A bekerülési és a termelői-kibocsátási árak inflációja viszonylag erős maradt, habár lassult szeptemberhez képest. Főleg a feldolgozóipar számára lassult a bekerülési árak inflációja, a termelői árak emelkedése csak kisebb ütemben fékeződött.
Az euróövezetben a második negyedévben 0,2 százalékkal csökkent a GDP az előző negyedhez viszonyítva, miután az első negyedévben a növekedés 0,7 százalékosra gyorsult a tavalyi utolsó negyedévi 0,4 százalékról, rendre negyedéves összehasonlításban. Éves összehasonlításban a gazdasági növekedés 1,4 százalékra lassult az első negyedévi, illetve a tavalyi utolsó negyedévi 2,1-2,1 százalékról.
Az EU statisztikai hivatalának becslése szerint az Egyesült Államok gazdasági növekedése a második negyedévben 0,7 százalékra gyorsult az első negyedévi 0,2 százalékról, Japánban viszont 0,7 százalékos visszaesés volt az első naptári negyedévi éppen pontosan 0,7 százalékos növekedés után, rendre negyedévről negyedévre. Éves összehasonlításban az amerikai növekedés csak 2,1 százalékra lassult az első negyedévi 2,5 százalékról, a japán 0,8 százalékra fékeződött 1,2 százalékról.
Az EKB július elején - a rekordról rekordra növekvő infláció miatt - negyed százalékponttal 4,25 százalékra emelte alapkamatát, több mint egyéves szünet után folytatta a szigorítást, de sajtóértekezletén a bank elnöke értésre adta, hogy éppen a gazdasági növekedést érő aggodalmak miatt szigorítássorozatra nem kell számítani. A "nem elsőrendű válság" legújabb, őszi rengéssorozatára válaszul viszont az EKB e hónap elején, október 8-án meredek, fél százalékpontos csökkentést jelentett be, 3,75 százalékra, a világ mértékadó központi bankjainak hasonló méretű, egyeztetett kamatcsökkentése keretében. Annak ellenére is így döntött az EKB, hogy a tizenkét havi infláció az euróövezetben még szeptemberben is 3,6 százalékos volt - továbbra is nagyon messze a bank legföljebb 2 százalékos tűrésküszöbétől -, de mindenesetre lassul a júniusi-júliusi 4,0-4,0 százalékról, amely rekord volt a közös statisztika történetében.
Hirtelen javulást a pénzügypolitikai enyhítés egyelőre nem hozhatott a reálgazdaságban, de hosszabb távon segítheti az euróövezeti gazdasági növekedés jó ideje szinte egyetlen finanszírozási forrását, a továbbra is kiugró ütemben bővülő vállalati hitelezést, amely a beruházások és az export alapvető tápláléka. A lakossági fogyasztás növekedésének krónikus lassúsága miatt az euróövezeti GDP növekedését évek óta kizárólag a beruházás és a kivitel táplálja keresleti oldalról. Az EKB utolsó adatsora szerint az M3-as pénzellátás az euróövezetben augusztusban 8,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit - még mindig nagyon messze az EKB 4,5 százalékos árstabilitási riadóküszöbétől, és ezen belül a nem pénzügyi vállalatok számára a hitelezés 12,6 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál, a júliusi, 13,1 százalékos tizenkét havi többlet után. Márciusban 15,0 százalékos volt a hitelbővülés a nem pénzügyi vállalatok számára éves összehasonlításban, ez volt a rekord az euróövezeti statisztika történetében.
A korábbi kamatemelések és a felhősödő gazdasági kilátások miatt a beruházások éves növekedése már a második negyedévben 2,5 százalékra lassult az euróövezetben az első negyedévi 3,7 százalékról, elmaradva a tavalyi utolsó negyedévi, 3,2 százalékos többlettől is. Igaz, a háztartások ennél is rosszabbul jártak: a lakossági fogyasztás éves növekedése a második negyedben 0,2 százalékra fékeződött az első negyedévi 1,2 százalékról. Augusztusban az euróövezeti lakosság hitelfelvételének éves növekedése lakásvásárlásra 4,1 százalékra csökkent a júliusi 4,3 százalékról, a fogyasztási hitelfelvétel 3,9 százalékkal nőtt a júliusi, 4,3 százalékos ütem után.
Tavaly évi átlagban 2,6 százalékkal, 2006-ban 2,8 százalékkal - hatéves rekord ütemben - bővült az euróövezeti GDP.
MTI/Menedzsment Fórum
