<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p


			
		

Az elmúlt hat évben két olyan év volt, amikor kimagasló ütemben nőtt hazánk eladósodottsága: elsősorban a magas 2006-os költségvetési hiánynak és a 2008-ban felvett IMF-hitelnek volt köszönhető az, hogy 66 százalékról 80 százalék fölé emelkedett az eladósodottságunk. Mfor.hu-háttér.

Hol csúsztunk el?

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legutóbb 2006-ban vizsgálta a magyar államadósság alakulását a 2000-2005 közötti időszakban, ezért mostanra időszerűvé vált egy újabb felmérés, melynek eredményeit csütörtökön tette közzé a szervezet. A 2006-2011 közti időszakot vizsgálva alapvetően az jelenthető ki, hogy 65,9 százalékról 80 százalék fölé emelkedett a GDP-arányos adósságráta, főleg ennek okait vizsgálták a revizorok.

"Az államadósságnak a jelentős külső finanszírozási hányada miatt a szuverén államadósság leminősítése egy kedvezőtlen befektetői reakció kialakulásának lehetőségét hordozza magában. Az adósságállomány további növekedése, különösen ha az párosul az adósság finanszírozásánál a hozamok (kamatok) emelkedésével, a kamatkiadások abszolút összegének emelkedését, és egyben a költségvetés mozgásterének a jelenleginél is nagyobb beszűkülését okozhatja" - írta még 2006-ban jelentésében az ÁSZ. A most megjelent újabb felmérésben azt emelik ki, hogy a hat évvel ezelőtt jelzett kockázatok kezelésére a pénzügyminiszter és az adósságkezelési rendszer nem készült fel, a kockázatok a most vizsgált időszakban megvalósultak.

A számvevőszék véleménye szerint a 2006-2011 közötti időszakban az államadósság folyamatos és nagymértékű növekedése magas kockázatot jelentett annak finanszírozhatósága szempontjából. Emellett a magas adósságszint növelte hazánk pénz- és értékpapír-piaci kiszolgáltatottságát. "A kialakított portfólió a piaci sokkhatások kivédésére nem volt alkalmas. A 2008-2009. évi finanszírozási válság során bekövetkeztek az adósságportfólió magas finanszírozási-, kamat-, és árfolyamkockázatai és azok részleges kezelése csak nem piaci eszközökkel (hitelfelvétellel) volt lehetséges" - olvasható a bevezető megállapítások között.

Az államadósság az ÁKK nyilvántartása szerint 2006 januárjától a 2011. év végéig 64,2 százalékkal 12 765,6 milliárd forintról 20 955,5 milliárd forintra nőtt. Az államadóssághoz kapcsolódó finanszírozási kiadás eközben 6582,9 milliárd volt. Az államadósság növekedésének 80,4 százalékát tették ki a meglévő adósságra fizetett kamatok, jutalékok.

"Az államadósság növekedési üteme 2006-ban (15,2 százalék) és 2008-ban (16,2 százalék) kiugró volt, a többi évben 4,6-6 százalék között alakult. A nagyobb arányú növekedést 2006-ban a magas központi költségvetési hiány (a végleges hiány 1961,6 milliárd forint volt, amely 430,5 milliárddal lépte túl a tervezettet), 2008-ban a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) lehívott első hitelrészlet (1561,3 milliárd forint) devizabetétként való elhelyezése okozta" - állapítja meg az ÁSZ vizsgálata.

Főleg a hiány növelte az államadósságot

Az államadósság hat év alatti 8190 milliárd forint növekedéséhez döntően (86,7 százalékban) a központi alrendszer hiánya járult hozzá - állapítja meg az ÁSZ jelentése. A hiány államadósság-növelő hatása annak ellenére volt magas, hogy a deficit csökkentésére irányuló intézkedések következtében az éves központi költségvetési hiány a 2006. évi 1961,6 milliárdról 2010-re 853,9 milliárdra csökkent, illetve az elsődleges egyenleg 2008-tól 2010-ig pozitívvá vált. 2011-ben a központi költségvetési hiány csökkenő trendje egyszeri intézkedések (Mol-részvények vásárlása, áfa-visszatérítés) miatt 1481,1 milliárd forintra nőtt.

Az államadósság növekedéséhez az elszámolt adósság-átvállalások is hozzájárultak. A központi alrendszeren kívüli szervezetektől (autópálya-társaságok, MÁV Zrt., megyei önkormányzatok, Fővárosi Önkormányzat) átvállalt adósságok egyedi jelleggel 2006-2011 között 720,0 milliárd forinttal növelték az államadósságot. A magánnyugdíjpénztárak által a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap (NYRA) részére átadott állampapírok bevonása 1407,1 milliárd forinttal, az átvett értékpapírok értékesítéséből származó bevétel 80,7 milliárddal csökkentette az adósságállományt.

Az ellenőrzött időszakban lényeges kockázati tényezőt jelentett a devizában fennálló adósság növekedése és az árfolyam változása, amely az államadósságot 1656,7 milliárd forinttal növelte. Az árfolyamveszteség összegét növelte, hogy a hat év alatt az államadósság-növekedés 80 százaléka devizában valósult meg, aminek következtében a devizaadósság aránya a 2006. évi 28,1 százalékról 2011-re 48,5 százalékra nőtt a központi alrendszer adósságán belül.

Az adósság növekedése mellett egyébként a költségvetés nettó kamatkiadásai nem nőttek hasonló mértékben, a vizsgált hat év alatt 13,2 százalékos volt a bővülés ezen a téren. A devizában fennálló államadósság kamatkiadásai az állomány bővülése, a kamatszintek, az állampapírpiaci felárak emelkedése, valamint az árfolyamváltozás következtében több mint duplájára, a 2006. évi 150,1 milliárd forintról 2011-re 304,5 milliárdra emelkedtek. Ugyanezen időszakban a forintban fennálló adósság nettó kamatkiadásai évente − a 2008. évi 865,3 milliárd kivételével − 700-750 milliárd forint körül alakultak. A 2008. évi magas értéket az államkötvények hozamemelkedése és az emelkedő hozamszint miatti aukciós árfolyamveszteség okozta.

Hova lett az IMF-hitel?

A devizahitelek összegének erőteljes növekedéséhez nagyban hozzájárult a hazánk által 2008-ban felvett IMF-hitelcsomag, melynek keretében két év alatt összesen 3550,8 milliárd forintnyi hitelt hívtunk le a Nemzetközi Valutaalaptól és az Európai Bizottságtól. Emellett az éves devizakötvény-kibocsátások duplájukra emelkedtek a vizsgált időszakban, a 2006-os 2870 milliárd forint után tavaly 5712,3 milliárd forintot bocsátottunk ki devizában.

Az ÁSZ azt is megvizsgálta, hogy hazánk pontosan milyen ütemezés szerint hívta le az IMF-hitelt, és az összeget mire költötte. A jelentés szerint az összeg felhasználása 2009 áprilisában kezdődött, addig a lehívott 4,9 milliárd eurós első részletet az MNB-nél helyezte el a kormány devizabetétként, melyből közel 3 milliárd euró az állam finanszírozási és biztonsági tartalékát képezte. A fennmaradó összegből 1,75 milliárd euró értékben hitelt nyújtott az állam a bankoknak, amit azóta visszafizettek, míg az FHB feltőkésítése 108,6 millió eurót, a devizaswap pedig 24,5 millió eurót vitt el. Ezzel azonban rosszul jártunk, hiszen az MNB által a devizabetétre fizetett kamat elmaradt attól, amit a nemzetközi szervezetek felé kellett fizetnünk. A betét kamatbevétele 2008-2009-ben 11,3 milliárd forint volt, míg a lehívás 2009-es kamatkiadása 30 milliárdot tett ki.

Összesen az IMF által biztosított 10 537,5 millió SDR (az IMF pénzneme) összegű hitelből Magyarország 6372,5 millió SDR-t hívott le, ami nagyjából 7,4 milliárd eurót tett ki, míg az EB-től a 6,5 milliárd eurós keretből 5,5 milliárdot vettünk igénybe. Az IMF-től származó összeg 34,2 százalékát, a brüsszeli forrásnak pedig a 100 százalékát a forintadósság törlesztésére fordítottuk - állapítja meg a jelentés. Ehhez hozzájárult az is, hogy 2008 őszétől hónapokon keresztül teljesen befagyott a magyar állampapírpiac, semmilyen kötvényt nem tudtunk a piacon értékesíteni. Közben viszont a lejáró adósságot valamiből meg kellett újítani.

Második részletben 2009. március 30-án majdnem 2,4 milliárd eurót hívtunk le az IMF-től, amit teljes egészében a forintadósság törlesztésére fordítottunk, míg a három hónappal később kapott 1,4 milliárd euró az MNB devizatartalékát gyarapította. Ezen felül 2009 szeptemberében még további 54,2 millió eurót fordítottunk a forintadósság visszafizetésére.

Az EB-től érkező 5,5 milliárd eurót három részletben hívta le hazánk 2008 decemberében, 2009 márciusában és 2009 júliusában. Ezeket egytől egyig a forintadósság törlesztésére fordítottuk az ÁSZ jelentése szerint. Vagyis az összegzés szerint 14,3 milliárd eurónyi hitelt kaptunk meg ténylegesen a nemzetközi szervezetektől, ebből több mint 8 milliárd euró ment a lejáró forintadósság törlesztésére.

Beke Károly

mfor.hu

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.