Immáron negyedik hete csökkenést mutatnak a világ vezető tőzsdeindexei élükön az amerikai indexekkel. Még tavaly augusztus elején bontakozott ki az USA-ban a hitelpiaci válság, amely a másodlagos jelzálogpiacról indult, és az elemzők se tudnak egyelőre választ arra, hogy az egyre fenyegetőbb amerikai gazdaságot fenyegető recesszió milyen mély lesz, és meddig tarthat.
Az év első periódusában bemutatott lejtmenet alapján persze nem lehet az egész évre vonatkoztatni, Amerikában épp a jelentési szezon elején vagyunk, naponta változhat az irány, attól függően, hogy milyen, makrogazdasági és vállalati eredményeket tesznek közzé. Podhorányi Dávid az IEB üzletkötője szerint: A kérdés az vajon, mekkora és milyen hosszan tartó problémát okoz a subprime-válság, milyen szektorokra terjed ki, és vajon elmélyül, vagy enyhül a recessziós félelem.
Ezzel együtt a szakértő szerint 2008 egészére annak a legkisebb valószínűsége, hogy majd töretlenül tudunk emelkedni. Nagyobb esély van arra, hogy az esés kisebb-nagyobb korrekciókkal de akár több hónapig is tarthat. Podhorányi Dávid ugyanakkor a legvalószínűbb forgatókönyvnek egy mostani esést követő széles sávban történő oldalazást tartja, amelyet emelkedés csak akkor követhet, ha látszanak a válság enyhülésének jelei.
Egy biztos, a következő hónapokban az egyik oldalról a hitelpiaci válság, a magas olajárak, az inflációs és növekedési kockázatok, a tovább csökkenő dollár- árfolyam, valamint a másik oldalról, a carry trade által éltetett többlet pénzmennyiség miatt heves árfolyamváltozásokra, erőteljes volatilitásra számíthatunk. A tőzsdei befektetés így most csak az erősen kockázattűrőknek javasolt. Tehát, ha valaki nem bírja a feszültséget, inkább állampapírba fektesse a megtakarításait.
Ha mindenképpen magyar részvényt vennénk
Ha mégis a BÉT részvényei mellett dönt egy befektető, akkor a korábbinál is nehezebb dolga lesz. Nem igazán lehet tiszta növekedési sztorit találni, mert a fent említett külső piaci elemek és a hazai makrogazdasági körülmények egyfajta depresszív elemként a piacra nehezednek. A befektetők egy része inkább pár napos tranzakciókban, pár százalékokban gondolkodik, kihasználva a volatilitást, persze mindez fokozott kockázatot hordoz – vélekedik Podhorányi Dávid.
Bíztató növekedési potenciál erre az évre az OTP-ben és a Richterben van, de látható, hogy az elmúlt héten a gyógyszerpapír több mint 2000Ft-ot esett két nap alatt, és Magyar Telekom is dacára a közelgő osztalék kifizetésnek mélyen 900Ft alatt van. Így esetenként nehéz a defenzív és növekedési sztorikat eladni a befektetőnek, amikor félelem és vesztesétől való menekülés az úr. Pedig klasszikusan a befektetők, az ilyen piaci szituációkban a defenzív részvényeket (gyógyszergyártók) és az osztalékpapírok felé fordulnak (Émász, M-telekom). Ha csillapodnak a kedélyek, akkor a Richter, Magyar Telekom páros ajánlható, a Mol mellett.
A Richter bejelentett lengyelországi akvizíciója nagy horderejű, stratégiai mérföldkőnek számít, ami bizton megmutatkozik majd az eredményben is. Az Magyar Telekomnál - az elbukott szlovéniai akvizíció miatt - 70 forintos osztalék várható, ami a mostani ár mellett komoly hozamot jelenthet. A Mol az elmúlt napokban 20500 forinton is járt, elég drasztikus lejtmenet után. Ha ffigyelembe vesszük, hogy a Mol-OMV saga még nem ért véget, és az osztrákok korábban 32 ezer forintos ígérettel csábították a részvényeseket, a jelenlegi árazás mellett az olajpapírt is érdemes lehet preferálni.
Még nem látni a tőkekivonás hatását
Ezekben a zavaros időkben mindenképp érdemes defenzív papírokat keresni - mondta el kérdésünkre Háda Bálint, a QUAESTOR elemzője. Az ilyen típusú részvényeket érdemes két csoportra bontani. Az egyik csoportot a gyógyszergyártók jelentik, amelyek részben védettek a konjunktúra hullámzásaitól, hiszen ezen termékek iránti kereslet nem a piaci hangulat függvénye.
A fogyasztók akkor vesznek gyógyszert, amikor szükségük van rá, és nem akkor, amikor kedvező a piaci hangulat. Ez a tendencia meg is mutatkozott a Richter árfolyamában, amelyik egy darabig igen jól tartotta magát a jelentős esés közepette is. A másik csoportba az úgynevezett osztalékpapírok tartoznak, amelyek az árfolyamcsökkenés ellenére is kielégítő osztalékot fizetnek a befektetőknek. Nálunk tipikus ilyen részvény a Magyar Telekom, mellette még érdemes lehet megpróbálkozni a ZWACK-kal is.
Komoly probléma lehet ugyanakkor az is, hogy a külföldi befektetők kezdik elhagyni a BÉT-et. Háda Bálint szerint a tőzsde forgalmának 80 százalékát külföldi befektetők teszik ki, és így a távozásuk árfolyamcsökkenéshez vezethet. A hitelpiaci válság eredményeképpen a magyar papírokhoz hasonló hozamot más kevésbé kockázatos helyeken is elérhetnek, így logikusan oda csoportosítják át az eszközeiket. Bár egyelőre nehéz pontos képet kapni a tőkekivonás mértékéről, némi támpontot jelenthet, ha követjük az Államadósság Kezelő Központ honlapján közzétett adatokat a külföldiek kezében lévő állampapírok állományának alakulásáról.
Varga M István
