A GDP arányos államháztartási hiánynál a 3,9 százalékra megemelt mérték valójában egy ciklikusan kiigazított mutató, hiszen az a GDP csökkenése és nem a hiány növekedése miatt vált szükségessé - mondta a legtöbbször említett maastrichti jelzőszámról Barcza György.
Ez azt is jelenti, hogy amennyiben idén nem lenne gazdasági visszaesés, akkor a 2009. évi magyar államháztartási deficit mutató jobb lenne, mint a tavalyi 3,4 százalék - húzta alá a K and H Bank vezető elemzője. Hozzáfűzte: ha a gazdaság 2011-ben már növekvő pályán lesz, akkor a deficit bizonyosan 3 százalék alá kerülhet.
Az infláció miatt jobban fájhat a döntéshozók feje, mivel a már bejelentett intézkedések nyomán idén az átlagos infláció elérheti az 5 százalékot és jövőre is 4 százalék körül alakulhat - jelezte az elemző. Barcza György úgy véli, hogy már az áprilisi év/év alapon mért 3,4 százalékos inflációban is nagy szerepe volt a gyengülő árfolyamnak, ugyanakkor ma igen nehéz felmérni a recesszió miatt fellépő szűkülő kereslet hatását.
A jelenlegi helyzet alapján Magyarországon legkorábban 2013-ban lehet euró, s két évvel korábban, 2011-ben lehet belépni az ERM-2 rendszerbe, azaz idén biztosan nem, jövőre valószínűleg nem - magyarázta az elemző.
Barcza György arra is felhívta figyelmet, hogy mind az Európai Unió, mind az Európai Központi Bank akkor egyezik bele, hogy belépjünk az ERM-2 rendszerbe, ha meggyőződik a legfontosabb mutatók fenntarthatóságáról, márpedig amíg a válság tart, addig ezt nehéz bizonyítani.
