A háztartási energia árának mélyrepülése a kormányzati intézkedések nyomán, magyarul a rezsicsökkentés szépen megkavarta az idei inflációs statisztikákat. A korábban megszokott pozitív tartomány helyett idén az első 11 hónapban (decemberre vonatkozóan még nem állnak rendelkezésre adatok) hatban csökkentek az árak, az előző év hasonló időszakához képest, sőt a január-novemberi szám is 0,2 százalékos visszaesést mutat.
A rezsiköltségeken túl, amelyek ára egyébként 12,3 százalékkal csökkent idén, az élelmiszerek (0,3) a ruházkodási cikkek (0,7) és a tartós fogyasztási cikkek (0,5) is olcsóbbak voltak, mint egy évvel korábban. Ezzel szemben a szolgáltatások ára emelkedett 1,9 százalékkal és persze a dohány és szeszes italok is 6,6 százalékkal. Csökkent az üzemanyagok ára is, ami az elmúlt hónapokban lefelé húzta az inflációt, bár ennek a java még csak decemberben, illetve a jövő év elején jön.
Az árak csökkenésének szerkezete azonban nem mindig azokat segítette idén, akik valóban rászorultak. A szén és a tűzifa például drágult, tehát akik nem gázzal vagy villannyal fűtöttek, azok kevésbé érzékelték a kormány "csodafegyverének jótékony hatásait”. Az élelmiszerek esetében vegyesen alakult a kép, hiszen mialatt a fontos tejtermékek drágultak, bizonyos alapvető élelmiszerek, mint például a burgonya vagy a cukor kevesebbe került.
Az árak esése mögött számos ok állhat, köztük például a kereslet visszaesése is, bár Magyarországon a kiskereskedelmi statisztikákat elnézve nem úgy tűnik, mintha ettől komolyan tartani kellene. A rezsicsökkentés - amelynek hosszú távú hatásait komoly vita övezi, hiszen nem lehet tudni, hogy az esetlegesen elmaradó beruházások milyen anyagi terheket rónak majd a lakosságra, - egy dolgot biztosan elért: az embereknél maradó pénz a belső fogyasztás élénkítésére fordult, hiszen az elmúlt években egyre nőtt azok száma, akik nem hogy megtakarítani nem tudtak, de anyagi helyzetük bizonyos javaktól is megfosztotta őket.
A kiskereskedelmi statisztikák - amelyek egyik legizgalmasabb eleme idén a dohányárusítás átalakítása folytán kialakuló módszertani változás volt - azt jelzik, hogy egyre több pénzt hagyunk a boltokban. Az idei október például már-már megközelítette egy átlagos december kiskereskedelmi volumenét a maga 810 milliárd forintos nagyságával. A kiskereskedelem pedig még egy hatalmas lökést kap majd akkor, amikor a devizahitelek kapcsán tisztességtelennek ítélt tételek elkezdenek átvándorolni az emberekhez. Olyan családokhoz ráadásul, akik pont a hitelük miatt nem tudtak hozzájutni az áhított javakhoz.
A defláció lehet veszélyes is
Bár a defláció első hallásra „jó dolog” benne van annak lehetősége, hogy beinduljon egy lefelé pörgő, a fogyasztás visszaesésével járó spirál, mivel a háztartások annak reményében, hogy a termékekhez minél olcsóbban juthatnak hozzá, elhalasztják vásárlásaikat. A halasztott fogyasztásban megmutatkozó deflációs várakozás önmagát valósítja meg, és ez az egyre folytatódó körforgás húzza magával lefelé a nemzetgazdasági szintű keresletet, és így a gazdasági növekedést is. Az Európai Unióban például, ahol novemberben csak 0,4 százalékos volt az áremelkedés, az Európai Központi Bank komolyan fontolgatja, hogy beavatkozik, elkerülve, hogy deflációs-spirál alakuljon ki.
Magyarországon annyiban más a helyzet, hogy az árak csökkenése főként a rezsicsökkentés számlájára írható, tehát pontosan lehet tudni, hogy a pénz a közműszolgáltatóktól vándorolt a zsebünkbe. Mivel a fűtéssel és a villannyal nem tudunk „spórolni” annak reményében, hogy később az olcsóbb lesz, egyelőre nem áll fenn közvetlen veszély.
Már csak azért sincs különösebb ok aggodalomra, mert a maginfláció alapján látható, hogy középtávon gond nélkül tartható a kívánatos 3 százalék körüli szint, még akkor is, ha a jövő év elején némi növekedés mutatkozik az árakban. A gyorsan változó tételektől megtisztított mutatók ugyanis 1,5-2 százalékos szinten mozognak, vagyis továbbra is mérsékelt inflációs környezetre utalnak.
mfor.hu
