Roderich Egeler, a szövetségi statisztikai hivatal elnöke kiemelte: elsősorban a jövedelmek és a munkanélküliség terén mutatkoznak jelentős különbségek a keleti és a nyugati tartományok között. A volt NDK területén fizetett átlagbérek 2009-ben csupán 76,5 százalékát tették ki a nyugati bérszínvonalnak. Igaz, az egyesülés utáni első évben, 1991-ben az arány még ennél is sokkal rosszabb volt (46,4 százalék).
A munkanélküliség változatlanul komolyabb probléma keleten, mint nyugaton. Míg a nyugati tartományokban a munkaképes korú lakosságnak csupán nyolc százaléka részesül tartósan állás nélkülieknek folyósított segélyben (Hartz IV), addig a keleti régióban ez az arány 17 százalék.
Az alacsony bérszínvonal és a magasabb munkanélküliség fő oka az NDK állami vállalatainak 1990-ben megindult privatizálása, amely gyakorlatilag az ipari struktúrák felszámolásával volt egyenlő. Ennek eredményeként ma keleten alig találni komoly ipari bázisokat (üdítő kivétel az Opel eisenachi, a BMW halle-lipcsei, a Volkswagen zwickaui üzeme), miközben egyetlen nagy német konszern székhelye sem található az Elbától keletre. Utóbbinak tulajdonítják megfigyelők azt, hogy a keleti régió gazdasági ereje jócskán elmarad a nyugatiétól. Egy-egy cégközpont számos embernek ad ugyanis munkát, és többnyire átlagon felüli fizetést is biztosít alkalmazottainak.
1991 óta 2,7 millió lakos távozott a keleti tartományokból nyugatra, illetve külföldre. A migráció oka egyértelműen a hazai környezetben tapasztalt kilátástalanság, az üzemek bezárása, munkahelyek tömeges megszűnése volt. A fenti időszakban ugyanakkor 1,9 millió nyugatnémet költözött át a volt NDK területére - ám ezek jelentős hányada nyugdíjas, akit főleg az olcsóbb lakbérek és a korábbi lakóhelyükhöz képest színvonalasabb kulturális kínálat vonzott keletre.
A német újraegyesülés közelgő évfordulója (október 3.) alkalmából mérleget vont szerdán a Kreditanstalt für Wiederaufbau (KfW) állami bank is. A keleti tartományok gazdasági talpra állítását célzó tevékenysége során a KfW húsz év alatt összesen 173 milliárd eurót helyezett ki a régióba, elsősorban kedvező kamatozású hitelek formájában - közölte frankfurti tájékoztatóján a bank elnöke. A hitelek fő haszonélvezői új céget alapító vállalkozók, csúcstechnológiát képviselő vállalatok és középvállalkozók voltak. Ezen kívül jelentős összeg jutott lakások szanálására és az infrastruktúra javítására.
MTI
