20 év sem volt elég Németország "egyesüléséhez"

Makró Németország

2010. szeptember 29. 13:28

Húsz évvel az újraegyesülés után a gazdasági mutatókat tekintve még mindig szakadék választja el egymástól Németország keleti és nyugati részét - hangzott el a 2010. évi statisztikai évkönyv szerdai bemutatóján Berlinben.

Roderich Egeler, a szövetségi statisztikai hivatal elnöke kiemelte: elsősorban a jövedelmek és a munkanélküliség terén mutatkoznak jelentős különbségek a keleti és a nyugati tartományok között. A volt NDK területén fizetett átlagbérek 2009-ben csupán 76,5 százalékát tették ki a nyugati bérszínvonalnak. Igaz, az egyesülés utáni első évben, 1991-ben az arány még ennél is sokkal rosszabb volt (46,4 százalék).

A munkanélküliség változatlanul komolyabb probléma keleten, mint nyugaton. Míg a nyugati tartományokban a munkaképes korú lakosságnak csupán nyolc százaléka részesül tartósan állás nélkülieknek folyósított segélyben (Hartz IV), addig a keleti régióban ez az arány 17 százalék.

Az alacsony bérszínvonal és a magasabb munkanélküliség fő oka az NDK állami vállalatainak 1990-ben megindult privatizálása, amely gyakorlatilag az ipari struktúrák felszámolásával volt egyenlő. Ennek eredményeként ma keleten alig találni komoly ipari bázisokat (üdítő kivétel az Opel eisenachi, a BMW halle-lipcsei, a Volkswagen zwickaui üzeme), miközben egyetlen nagy német konszern székhelye sem található az Elbától keletre. Utóbbinak tulajdonítják megfigyelők azt, hogy a keleti régió gazdasági ereje jócskán elmarad a nyugatiétól. Egy-egy cégközpont számos embernek ad ugyanis munkát, és többnyire átlagon felüli fizetést is biztosít alkalmazottainak.

1991 óta 2,7 millió lakos távozott a keleti tartományokból nyugatra, illetve külföldre. A migráció oka egyértelműen a hazai környezetben tapasztalt kilátástalanság, az üzemek bezárása, munkahelyek tömeges megszűnése volt. A fenti időszakban ugyanakkor 1,9 millió nyugatnémet költözött át a volt NDK területére - ám ezek jelentős hányada nyugdíjas, akit főleg az olcsóbb lakbérek és a korábbi lakóhelyükhöz képest színvonalasabb kulturális kínálat vonzott keletre.

A német újraegyesülés közelgő évfordulója (október 3.) alkalmából mérleget vont szerdán a Kreditanstalt für Wiederaufbau (KfW) állami bank is. A keleti tartományok gazdasági talpra állítását célzó tevékenysége során a KfW húsz év alatt összesen 173 milliárd eurót helyezett ki a régióba, elsősorban kedvező kamatozású hitelek formájában - közölte frankfurti tájékoztatóján a bank elnöke. A hitelek fő haszonélvezői új céget alapító vállalkozók, csúcstechnológiát képviselő vállalatok és középvállalkozók voltak. Ezen kívül jelentős összeg jutott lakások szanálására és az infrastruktúra javítására.

MTI

Friss

Privátbankár.hu Top 24

Nagy Márton segít: így költheti el lakáscélra az időskorra félretett pénzét

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknak két alkalommal, egyszer még idén, egyszer pedig március végéig tájékoztatniuk kell tagjaikat, mekkora nyugdíjcélú megtakarításuk áll rendelkezésre, és azt hogyan tudják lakáscélra elkölteni.

Nincs megállás, keddtől ismét változnak az üzemanyagok árai

Emelkedik a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára is.

Indokolatlan kincstári optimizmust olvastunk ki a nyugdíjkassza jövő évi terveiből

Jelentős bevételnövekedést vár a kormányzat 2025-ben szociális hozzájárulási adóból és társadalombiztosítási járulékból a Nyugdíjbiztosítási Alap javára, ám rejtély, hogy a kabinet mire alapozza a számokat. A nyugdíjakat jövőre is a tervezett, 3,2 százalékos inflációnak megfelelő mértékben fogják emelni, ami jócskán elmarad a bérek tervezett növekedésétől, azaz idős honfitársaink életszínvonala még jobban le fog maradni a gazdaságilag aktívakétól.

Ennyi lesz a minimálbér a következő három évben, itt vannak az adókönnyítés részletei is

Évente rendre 9, 3, illetve 14 százalékkal fog nőni a minimálbér 2025 és 2027 között. A garantált bérminimum jövőre 7 százalékkal lesz magasabb, az azt követő évekre az infláció, valamint a termelékenység tényadatainak figyelembe vételével fogják meghatározni. A munkaadók a szociális hozzájárulási adóban könnyítést kapnak.

A jövő héten megtudjuk, mennyi munkanélküli van Magyarországon

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) többek között idegenforgalmi és munkaerőpiaci adatokat közöl jövő héten.

Magyarországot is magával rántja a német recesszió?

Nagyon nagy baj egyelőre nincs Németországban, de egyes iparágak valóban komoly problémákkal küzdenek, és ez ránk is rossz hatással van.

Azonos összegű 13. nyugdíjat javasol egy ellenzéki párt

Az MSZP képviselői, Gurmai Zita, Komjáthi Imre és Tóth Bertalan határozati javaslatot nyújtottak be, melynek fókuszában az áll, hogy „a nyugdíjrendszer fenntartható, méltányos és igazságos módon szolgálja a magyar emberek érdekeit.”

Bezárt több ezer üzlet Magyarországon – A hét ábrája

Egy év alatt 10 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi üzletek száma.

Gondolná, hogy naponta 20 bolt zár be Magyarországon?

Az idei év első felében is folytatódott a boltbezárási hullám, az előző két félévhez minimálisan csökken a folyamat, a korábbi évekhez viszonyítva még mindig lendületes.

A dollár bánik el a magyar autósokkal

Ahhoz képest, hogy mennyit gyengült a forint a dollárhoz képest, az üzemanyagok ára meglehetősen stabilnak mondható. Az Mfor Üzemanyagár-figyelő aktuális elemzése szerint emiatt nincs remény az üzemanyagok áresésére.