Problémák a hitelezés körül
A hitelezés a romló minőségű hitelportfólió új, jobb minőségűekkel való ellensúlyozása érdekében fontos, de ez a bankár érdeke is, hiszen a hitelezés előremenekülés. "Ha nem hiteleznek, akkor egyben saját maguk alatt is vágják a fát" - vélekedett Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője egy kedd délutáni eseményen. Ugyanakkor a hitelezés a gazdaság növekedési motorja is. Ezzel szemben a magyar bankok nem hiteleznek, melynek keresleti és kínálati okai is vannak.
Az elemző szerint a keresleti oldalon az önkormányzatoknál az állami korlátozás mellett a túlzott eladósodottság is jelen van, akárcsak a lakosságnál is. Ráadásul a háztartások nem építenek új lakásokat, nem vesznek új autókat sem, így megcsappan az érdeklődés a jelzáloghitelezés és az autóhitelek iránt is. A vállalati oldalon viszont a beruházási hitelek magas kamatai fogják vissza a keresletet, hiszen nagy kérdés, hogy a felvett hitelt és annak költségeit ki lehet-e termelni egyáltalán.
A kínálati oldal problémái között megemlíti Török a korábbi, mára már nem működő üzleti modellt, az olcsó külső források hiányát, a lokális forrásokra való támaszkodás kényszerét, illetve azt, hogy az anyabankok ide már nem hoznak pénzt a negatív megtérülés miatt. Mindezek miatt megemelkedett a kockázatérzékenység is: megjelentek a tiltott iparágak a bankoknál, a jelzáloghitelezés már sokkal kevésbé vonzó, mint volt korábban, illetve magának a hitelezésnek az üzleti értelmét is megkérdőjelezik a tőkekövetelmények és a hozzárendelt kamatfelárak miatt. "Nem ez az általános, de már megjelenik ez a gondolkozás a kereskedelmi banki vezetők között" - jelezte Török Zoltán.
A magyar bankszektor leépíti a hitelállományát
Az elemző kitért a magyar szektor jelenlegi helyzetére is: néhány kisebb bankot leszámítva a kivonulás nem jön szóba, melynek még prózai oka is van, mely szerint nincs kinek eladni. "Ha már a kivonulásra nincs lehetőség, költséget kell csökkenteni, létszámleépítéssel, fiókbezárásokkal és egyéb módszerekkel, és mindezek mellett le kell építeni a hitelállományt. Ez utóbbihoz a végtörlesztéshez egy nagy - nem kívánt - lökést adott a kormány a bankrendszernek" - részletezte Török.
"Jelenleg hitel nélkül állunk, és úgy vélem, a következő 1-2-3 évben ez így is marad" - véli a szakember. A jövőben a külső források hiánya miatt a lokális forrásokra kell alapozni, ezért a korábbinál jóval alacsonyabb hitel/betét mutatóra van szükség, éppen ezért nem lesz a jövőben hitelezés az elemző szerint. Ha a háztartások képesek lesznek a megtakarításaikat nagyobb mértékben a bankrendszerbe vinni, akkor indulhat be a hitelezés.
A növekedéssel kapcsolatban Török részletezte: a nagyvállalatok jövője nem nagyon függ a magyar bankrendszertől, a magyar kkv-k életében viszont már döntő szerep jut a hazai banki finanszírozásnak. Ha ez nincs, akkor elmaradnak az új beruházások és elmarad a munkahelyteremtés is. "Egyelőre úgy látjuk, hogy a hazai kkv-k nem képesek megfelelő hitelhez jutni, ez pedig a magyar gazdaságpolitika felelőssége" - tette hozzá a Raiffeisen Bank elemzője. Ha nincsenek új munkahelyek, akkor nem lehet munkára alapozott növekedés, így a lakosságnak sem lesz hitelre alapozott fogyasztása. Az elemző szerint az lenne az optimális, ha az export mellett a beruházások is tudnák húzni a gazdaságot, ez pedig a lakosság fogyasztását is növelheti. A következő évekre Török Zoltán mindebből kifolyólag nagyon visszafogott gazdasági növekedést prognosztizál.
A bankok nem akarnak hitelezni
A vállalati hitelezés a válság óta 20 százalékot csökkent, ezzel szemben a visegrádi országokban a hazai viszonyokkal szemben már 2010-ben ismét bővülni kezdett, míg hazánkban folytatódott a visszaesés. Ugyanekkor a kereskedelmi hitelek, vagyis a körbetartozás éves szinten egyre magasabb állománnyal bír.
Ha a vállalati hitelállomány hitelkínálati sokk miatt 1 százalékkal visszaesik, az a GDP szintjében 0,1-0,2 százalékos csökkenést okoz Nagy Márton, az Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakembere szerint. 2008-tól a hitelkínálati tényezők majdnem végig negatívan hatottak a hitelezésre. A hitelkínálati sokkok nélkül a hitelkiáramlás mintegy 1000 milliárd forinttal lett volna nagyobb 2008 eleje és 2011 második negyedéve között, ez pedig azt jelenti, hogy a reál GDP szintje 1 százalékponttal lett volna magasabb 2011-ben a hitelkínálat visszaesése nélkül. A hitelezési feltételek változását 73 százalékban a "nem akarok hitelezni" szándék generálta Magyarországon, ugyanakkor a likviditás, a hitelezési képesség is 23 százalékban volt mérvadó.
Az MNB szakembere szerint a vállalati szektor hitelezése során a bankok olyannyira és addig szigorították a hitelezési feltételeket, hogy a kis- és középvállalkozások egyszerűen hitelképtelennek minősüljenek; olyan feltételeket, kamatokat határoztak meg, hogy azt az adott kkv egyszerűen képtelen legyen kitermelni. Magyarországon éppen ezért a szigorú hitelezési feltételek miatt a termelő kapacitások szinten tartásához szükséges beruházások tudnak megvalósulni; újak már nem, ez pedig hitelszűkét jelent itthon.
A háztartások készpénzállományát betétbe, állampapírba kell tenni
Közhely: a hitelezést növelni kell a kockázatcsökkentés vagy a kockázatok megosztása révén is. Emellett meg kell szüntetni az erőltetett forráskiáramlást. A jelenlegi helyzeten egyébként tudna segíteni egy EU/IMF megállapodás - tette hozzá a szakember. Mindezek mellett növelni kell a belföldi megtakarításokat is, de mindezek sok időbe telnek.
Ma viszont az államnak és a bankrendszernek nagyon nagy szüksége van arra, hogy alternatív pénzforrást találjon magának külföld mellett. Ha sikerülne a megtakarításokat betét vagy állampapír finanszírozására fordítani, az gyors segítséget jelenthetne a szakember szerint. Ez megoldható, hiszen Magyarországon átlagon felüli a készpénztartás, amit mindenképpen csökkenteni kell. Ennek a teljes állománya 2400 milliárd forint. "Nem mondom, hogy mindet be kell vinni a bankrendszerbe, de az átlagon felüli több száz milliárdot igen" - jegyezte meg Nagy Márton. Véleménye szerint az állomány a néhány évvel korábbi 3 százalékos teljes pénzkészleten belüli arányról ugrott a jelenlegi 10 százalékra. Azt pedig nonszensznek tartotta, hogy a reálhozamként kifizetett 200 milliárd kint is maradt, és semmit nem látott belőle a bankrendszer.
Székely Sarolta
mfor.hu
