A Központi Statisztikai Hivatal előzetes közlése alapján az idei harmadik negyedévben szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 1,6 százalékkal növekedett a magyar gazdaság, az előző időszaki szerény 0,5 százalékos bővülést követően. Ennél nagyobb bővülésre pedig legutóbb 2011 második negyedévében volt példa.
A most közölt adat egyébként némi meglepetésként is szolgált, hiszen jellemzően inkább az 1 százalékos növekedést alulról súroló várakozások alakultak ki a július-szeptember időszakra vonatkozóan. Orbán Viktor mindenesetre korábbi nyilatkozatai alapján nem lehet túlságosan meglepve a statisztika láttán, hiszen kiemelkedően jó GDP-adatokra számított az idei év hátralévő részére.
Bár a részletes adatokra még közel egy hónapot várni kell, az előzetesen mindenképpen megállapítható, hogy az előző évi alacsony bázis is sokat segített a mostani kiemelkedő adat megszületésében. Emellett a havi KSH-jelentések alapján, annyi már sejthető, hogy az ipari termelés sokat lendíthetett az adaton, ezen belül is a járműgyártás jelenhetett meg húzóerőként, sőt az ipari export sem elhanyagolható szerepet játszhatott a mostani adat megszületésében.
Ráadásul idén a mezőgazdaság - ellenben a tavalyi évvel - jól teljesített, ami szintén jelentősebben hozzájárulhatott a GDP-hez, illetve, ami még mindenképpen említésre méltó, hogy idén az építőipar a sokévnyi zuhanás után végre magára talált. Mégha ez az EU-forrásokból finanszírozott állami megrendeléseknek is köszönhető.
Negyedéves bázison szerényen, stabilan növekedünk
Előző negyedévhez képest mérve a gazdaság növekedése 0,8 százalékos volt az előző negyedéves 0,4 százalékos bővülést követően. Ezt az adatot egyébként felülvizsgálta a KSH a korábbi 0,1 százalékról, sőt még az első negyedéves 0,6 százalékos növekedést is 0,9-re módosította.
Az, hogy minden nemzetközi szinten mire lesz elég, ma 11 órakor kiderül, hiszen az Eurostat ekkor közli saját előzetes számait a tagállamok növekedésére vonatkozóan. Németország esetében már ismerjük a számokat, mely alapján az látszik, hogy az előző negyedévvel ellentétben, amikor húzógazdasága lehetett az eurózónának, ez nem lesz érvényes. A gazdasági növekedés ugyanis lassult a németeknél, 0,3 százalékos bővülést jelentett a német statisztikai hivatal az előző negyedévi 0,7 százalék után. Franciaország esetében pedig a korábbi növekedés után most kisebb visszaesést regisztráltak: 0,1 százalékos mínuszt az előző 0,5 százalékos plusz után.
A forint erősödni kezdett a hírre
A forint az euróval szemben látványos erősödésnek indult a GDP-adatok megjelenését követően. A kora reggeli 298,8-as szintről egészen 297,6 közeléig erősödött.
Az NGM nagyon örül, szerint az éves GDP 1 százalék felett lesz
A beérkezett részstatisztikák alapján az körvonalazódik, hogy a gazdasági növekedés egy egészségesebb szerkezet irányába tolódott el. Amíg a korábbi negyedévekben kizárólag az export húzta a magyar gazdaságot, addig idén a második negyedévtől kezdve a belső kereslet egyre markánsabban járul hozzá a növekedéshez.
Az alacsony infláció, a növekvő reáljövedelmek és a javuló fogyasztói bizalom a fogyasztást élénkítette, amire a kiskereskedelmi adatok is utalnak. E két tényező alapján elmondható, hogy a belső kereslet is két lábra állt, mivel a növekedést a fogyasztás és a beruházás egyaránt támogatta.
A beindult növekedési folyamatok a munkaerőpiacra is kedvező hatással lesznek szerintük. Mivel a konjunktúra folyamatokra a munkaerőpiac fél-egy év késéssel reagál, ezért várhatóan az idei év végétől kezdődően erősödik a versenyszféra foglalkoztatási képessége, növelve a foglalkoztatottak számát és csökkentve a munkanélküliekét.
A beérkezett adatok alapján egyre biztosabbnak tűnik az NGM szerint, hogy a magyar gazdaság növekedése a negyedik negyedévben 2,5 százalék közelébe gyorsul, ami egyben azt is eredményezi, hogy 2013 év egészében a növekedés eléri, illetve a kedvező konjunkturális folyamatok fennmaradása esetén meg is haladhatja az 1 százalékot.
mfor.hu
