A Magyar Nemzeti Bank által hétfőn reggelt az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak 2012 negyedik negyedéves előzetes adatairól közölt statisztika szerint a GDP-hez viszonyított bruttó adósságunk év végén 79 százalék lett, ami a szeptember véginél 0,4 százalékponttal magasabb. Ugyanakkor a 2011-es decemberi érték még 81,4 százalékpontot mutatott, így bár a gazdasági teljesítménynek köszönhetően nem a várt mértékben, de mégiscsak csökkent egy év alatt az adósság. Igaz, hogy szeptember végén az MNB előzetes számlái alapján 77,1 százalékról is szó volt, azonban ezt az értéket a jegybanknak a KSH által közölt végleges, nominálisan kisebb GDP-szám miatt korrigálnia kellett. (lásd: MNB: magasabb az adósság a korábban közöltnél) Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2012 végén 22 373 milliárd forint. A negyedik negyedévben a nettó hiteltörlesztés 107 milliárd forinttal csökkentette, miközben a forint gyengülése 275 milliárd forinttal növelte az adósságállományt.
Az államháztartás „maastrichti” adóssága egy év alatt tehát 2,4 százalékponttal csökkent, ugyanakkor az államháztartás nettó adóssága – bruttó adósság mínusz pénzügyi vagyon – 60,5 százalékra emelkedett, ami 2010 december óta a legmagasabb érték. 2011 első negyedévében ugyanis a nettó adósságmutató is jelentősen csökkent (-8 százalékpont) a magánnyugdíjpénztári pénzek bevonása miatt, ezt a szintet azonban nem tudtuk tartani, két év alatt "eltüntettük". Tavaly egész évben a központi kormányzat pénzügyi eszközei 17 százalékkal estek vissza, miközben a kötelezettségek 6-tal nőttek. A dolog pikantériája, hogy a központi kormányzat eszközeinek 17 százalékos csökkenésében (498 milliárd forint) a legnagyobb tételt a jegybankban való részesedésének 837 milliárdos csökkenése jelenti. Ez az éves szinten 61 százalékos beszakadás annak köszönhető, hogy a devizatartalékolás költsége elolvasztotta a jegybank teljes saját tőkéjét január végére. (lásd: Elfogyott az MNB saját tőkéje) Az államháztartás éves 2 458 milliárdos nettó pénzügyi vagyonának csökkenéséhez tehát az MNB 837,9 milliárddal járult hozzá.
Pedig az MNB-adati szerint is vannak biztató jelek az államháztartás 2012-es alakulásában. A négy negyedéves adatok alapján ugyanis az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2,1 százalékra csökken a GDP arányában (588 milliárd forint), amire még nem volt példa.
Az előzetes számlák alapján az is tisztán látszik, hogy a negyedik negyedévben sem kezdett el a lakosság költekezni, hanem továbbra is jelentős mértékben takarít meg. Sőt, a mostani adatok szerint a megtakarítás a jelentősebb magánnyugdíjpénztári kilépések és a végtörlesztés miatti tőketranszfer hatása nélkül a GDP 6,8 százalékát tette ki (1367 milliárd), amire szintén nem volt még példa. A négy negyedéves összesített adatok alapján a háztartások kiigazított finanszírozási képessége 4,8 százalék volt.
A háztartások nettó vagyona egy év alatt 3,9 százalékkal nőtt, különösen a központi kormányzat értékpapír-állománya ugrott meg. Az MNB adatai szerint a lakosság kezében 66 százalékos bővülés után 1248 milliárd forintra nőtt az államkötvények, kincstárjegyek együttes állománya.
Mivel a vállalatok finanszírozási képességéről egyelőre nincs adat (majd a végleges statisztika során közli azt az MNB), így az ország teljes finanszírozási képességéről a negyedik negyedévben pontos információ nem áll rendelkezésre. Mivel azonban az államháztartás finanszírozási képessége javult, a háztartásoké nőtt, így - ismerve a vállalatok utolsó negyedéves hitelezési adatait - nagy valószínűség szerint az ország finanszírozási képessége újra csúcsot döntött.
szp
mfor.hu
