A személyi jövedelemadó feldolgozások tanúsága szerint a 2006. évről 4 millió 414 ezer magánszemély adott le SZJA bevallást az adóhivatalba. Ez két százalékkal több, mint az egy évvel korábbi szám. Jelentős változás történt ugyanakkor az utóbbi évek gyakorlatához képest az alkalmazott elszámolási módok összetételében, hiszen az előző évinél 980 ezer adózóval több élt az önbevallás lehetőségével a munkáltatón keresztül elszámoló kör 895 ezer fős mérséklődésével párhuzamosan.
Megoszlanak ugyan a vélemények, hogy tényleg ennyire rosszul élünk-e, de tény, hogy 2006-ban az adózok 27 százaléka, mintegy 1 millió 200 ezer ember vallott be minimálbért, vagy annál alacsonyabb összevont adóalapot. Így ők összességében a sávosan adózó jövedelemtömeg 7,2 százalékát keresték, a tőlük beszedett adó pedig összes SZJA teher csupán 1,9 százalékát eredményezte.
A szigorításoknak köszönhetően ugyanakkor – adóhatósági szempontból – jelentős javulást jelent, hogy a 2006. évi minimálbéres foglalkoztatottak létszáma jelentősen, 204 ezerrel kevesebb az egy évvel korábban tapasztalhatónál.
A magasabb jövedelemkategóriákba tartozók száma és aránya ugyanakkor bővülni tudott, leglátványosabban a minimálbér éves összege és 1,5 millió Ft közötti sávokban. A jövedelmek emelkedése és családi kedvezmények igénybevételének szigorodása miatt a 2005. évi 1,332 millió főnél lényegesen kevesebb, mindössze egymillió személy esetében fordult elő tavaly, hogy bevallást ugyan nyújtott be, viszont nem keletkezett SZJA adókötelezettsége.
Kétmillió forint feletti összevont jövedelmet az adózók 22,6 százaléka, 994 ezer fő ért el, akik az elért összevont jövedelem értékében kötelezettségen belül 78,9 százalékos arányt képviseltek. A 113 ezer főből álló, 6 millió Ft feletti éves jövedelmet realizáló csoportnál pedig az összes teher 29,5 százaléka csapódott le.
Szintén a magánszemélyeket érinti a forrásadó, amely 2006-ban 395 ezer ember számára 745 milliárd forint adóterhet jelentett. A 2006-os adóévben a forrásadós jövedelmek 33,8 százaléka ingatlan adásvételből, 34,1 százaléka osztalékjövedelemből, 11,5 százaléka árfolyamnyereségből és 9,5 százaléka pedig ingatlan bérbeadásból származott.
Érdekesség, hogy a legmagasabb jövedelemmel rendelkező személy 2006-ban a korábbi listavezető jövedelmének csupán 40 százalékát érte el, ennek ellenére a száz legnagyobb jövedelmű honfitársunk tavalyi keresete így is közel harminc százalékkal múlt felül a 2005 évit.
Jelentősen emelkedett a forrásadó alá eső jövedelmek nagysága, amely a 100 legnagyobba adózó esetében árfolyamnyereség címén realizálódott. Úgy tűnik, hogy a Budapesti Tőzsde és a nemzetközi pénzpiacok szárnyalása megjelent a jövedelemadókban is.
Varga M. István
