A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb, második negyedévre vonatkozó adatai szerint a vizsgált időszakban összesen 10,9 milliárd forint támogatott lakáshitel folyósítás történt, ami az előző negyedévinek több mint a duplája. Akkor ugyanis épp pár millióval meghaladta az 5 milliárdot a folyósítások értéke. A folyósítások nagy része egyébként használt lakás vásárlásával volt összefüggésben (7,7 milliárd forint) és az új lakással kapcsolatos folyósítás "mindössze" 25 százalékot tett ki - a fennmaradó 5 százalék egyéb célra történt, vagyis korszerűsítésről, bővítésről lehet szó.
Ezzel párhuzamosan a piaci kamatozású lakáshitel-folyósítás is növekedett a második negyedévben: a frissen közölt 26,3 milliárd forint 29 százalékkal haladja meg az előző negyedévit (amit a havi jegybanki statisztikák alapján már lehetett sejteni, hiszen növekvő összegű felvételekről árulkodtak a számok). Ez a negyedéves adat viszont nem éri el az egy évvel korábbi összeget. Akkor ugyanis 31 milliárdot folyósítottak a bankok piaci kamatozású lakáshitelként.
Összesen a lakosság egyébként 1486 milliárdnyi forint lakáshitellel rendelkezik (fennálló tőketartozás), míg devizahitelként 1812,4 milliárdot közölt a jegybank a második negyedévre. Utóbbi 6,3 százalékkal alacsonyabb az első negyedévi összegnél, miközben az egy évvel korábbi állapothoz viszonyítva 8,4 százalékos a mérséklődés.
Összesen - minden hiteltípust tekintve - a második negyedévben 172,6 milliárdnyi új hitel folyósítása történt meg a háztartások számára, ami 2012 első negyedéve óta nem látott mértéket jelent (ekkor a végtörlesztés pörgette meg a hitelezést). A jegybank indoklása szerint a folyósítások növekedése mögött két tényező áll: egyrészt az első negyedévben beolvadó lízingcégek gépjárműhitel folyósításai a hitelintézeti szektor folyósításai között jelennek meg, másrészt nőtt a lakáscélú hitel (ahogy azt fentebb ki is fejtettük), illetve a szabad felhasználású hitelek folyósítása is.
A folyósításokkal szemben a második negyedévben 249,6 milliárdos tőketörlesztés történt a háztartások részéről, amivel összesítve 6597,2 milliárdos hitelállománnyal rendelkeztek a háztartások a vizsgált időszak végén, szemben az előző negyedévi 6892,2 milliárddal.
Egyre több devizás lakás- és szabfelhiteles csúszik 90 napon túli tartozásba
A jegybanki statisztika másik érdekes része a folyósításokon túlmenően, a hitelportfólió késedelem szerinti összetétele - főleg a devizahitelek esetében. A most közölt adatok alapján az látszik, hogy a lakáshitelek és a szabad felhasználású hitelek esetében tovább romlik a minőség, hiszen míg a lakáshitelek 15,9 százaléka volt 90 napon túli késedelemben az első negyedévben, ez az arány 16,5-re módosult. (Egy évvel ezelőtt még "csak" 15,1 százalékos volt ez az arány). Rosszabb viszont a helyzet a szabad felhasználású hiteleknél, hiszen a korábbi 25,1 százalék 26,3-ra emelkedett április és június között. Előző év azonos időszakában pedig még alacsonyabb, 23,4 százalék volt ez az arány. Viszont a személyi és gépjárműhiteleknél javulást mutatnak az adatok.
Hasonló kedvezőtlen a helyzet a forinthiteleknél is, hiszen a 7 kategóriából 4 esetében romlott a portfólió minősége. A 90 napon túli késedelmes hitelállomány egyedül a folyószámla-hiteleknél (10,6-ról 10,2 százalékra), a gépjárműhiteleknél (59,7-ről 52,1-re) és a személyi hiteleknél (18,1-ről 17,2 százalékra) csökkent. Jelentősebben emelkedett viszont az áruvásárlási hitelek késedelmes állományának aránya: 0,6 százalékponttal 17,9 százalékra. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél pedig még nagyobb a gond, itt ugyanis az első negyedéves 27,6 százalék után 28,8 százalék volt a 90 napon túli hitelállomány aránya.
Összességében, a teljes háztartási hitelállományt tekintve azonban stagnálás mutatkozott az adatok alapján, hiszen a második negyedéves 90 napon túli késedelmes hitelek aránya az előző negyedévi 18 százalékon stagnált.
Székely Sarolta
mfor.hu
