A kormány szerint - és a legutóbbi KSH-adatsor szerint is - csökkent hazánkban a szegénység. Eközben Orbán Viktor még így sem "hisz" a szegénységi adatoknak, főleg a nemzetközieknek, azok ugyanis félrevezetők.
Igaz, a KSH és az Eurostat oldalain elérhető legfrissebb adatok némi ellentmondásban vannak, hiszen előbbi szerint tavaly csökkent, utóbbi szerint viszont tovább nőtt a szegénységgel érintettek száma és aránya is hazánkban. Ahogy arra rávilágítottunk, a különbség hátterében mindössze módszertani eltérések állnak, és a 2014-es adat már az Eurostat oldalán is csökkenésről fog árulkodni.
Miközben a politikai hovatartozástól függően a vélt vagy valós javuló statisztikákról szólnak a hírek, arról már kevesebb szó esik, hogy mi is lenne a cél. Azon túlmenően, persze hogy csökkenteni kell a szegénységet, nemcsak hazánkban, hanem az Európai Unióban is. Éppen ezért fogalmazták meg még 2010-ben az Európa 2020 stratégia részeként a szegénység és társadalmi kirekesztődés veszélyével érintettek számának csökkentését minden tagállam esetében.
Hiába a csökkenés, nem állunk jól
Hazánk esetében 2020-ra 450 ezer fővel kellene mérsékelni a szegénység és társadalmi kirekesztődés által veszélyeztetettek számát, ami a 2010-es szinthez képest valamivel több mint 15 százalékos mérséklést jelent. Igenám, de ha a legutóbbi adatot nézzük, még akkor is 96 ezer fővel vannak többen, mint 2010-ben voltak. Vagyis 6 év alatt 546 ezer fős mérséklésre lenne szükség. Ez az elmúlt évek alapján igen kétségesnek nevezhető, hiszen 2005-höz képest is "csak" 140 ezerrel vannak kevesebben az érintettek. Bár arról sem szabad megfeledkezni, hogy 2008-2009-ben a válság egyetlen év alatt 130 ezerrel emelte a szegények létszámát. Vagyis az elmúlt majdnem 10 év tendeciáját figyelembe venni meglehetősen félrevezető dolog.
Magyarországon tehát a létszámot összesen 17,9 százalékkal kellene csökkenteni, ami nagyjából az uniós tagállamok középmezőnyébe sorolja hazánkat. A visegrádi országok vonatkozásában viszont minden szempontból a legrosszabbul állunk. A legnagyobb mértékben ugyanis nálunk nőtt a szegénység 2010 óta, ugyanakkor a legnagyobb csökkentést is nekünk kell végrehajtanunk az EU2020-as cél elérése érdekben. A lengyeleknél 10,5, a cseheknél pedig mindössze 0,9 százalékos javulásra van szükség. Sőt, a nem visegrádi országokhoz sorolható, ám hazánkkal összefüggésben gyarkan emlegetett Romániában is 3,4 százalékkal (vagyis még 291 ezer fővel) kell csökkenteni 6 év alatt a szegénységet. Ők egyébként meglehetősen jól állnak, hiszen a stratégiában megjelölt 580 ezer fős mérsékléséből 2013-ra 289 ezret már "teljesítettek is".
Más országok sem állnak jól
Óriási kihívás előtt állnak a válság és gazdasági nehézségek által leginkább érintett országok: Görögországban 33, Olaszországban és Cipruson 27, Spanyolországban pedig 25 százalékkal kell mérsékelni a szegénységet. Ez a létszámokat tekintve szinte minden esetben milliókat érintő kérdés - Ciprusnak kis lélekszáma miatt 65 ezer fős csökkentést kell megvalósítania a cél elérése érdekében.
Uniós szinten is egyébként az egyik legnagyobb problémát a szegénység kezelése jelenti. A 2010-ben elfogadott stratégia értelmében 20 millióval kellene csökkenteni a létszámot, ám jelenleg 4,4 milliós "pluszban" áll a közösség, vagyis 6 év alatt 24 milliós javulást kellene érni.
Tagállami szinten sem sokkal jobb a helyzet, ahogy az a grafikonon is látható, van viszont egy ország, mely kilóg a sorból. Litvániában az Eurostat adatai szerint 2013-ban 917 ezren éltek a szegénység és a társadalmi kirekesztődés veszélyével, ami 151 ezerrel kevesebb a 2010-es adatnál. Ám nem csak a szegénység csökkentése miatt emelkednek ki a tagállamok közül, de azért is, mert a stratégia 121 ezer fős csökkenést jelölt meg célként esetükben. Vagyis már az elvártnál is jobban állnak 30 ezer fővel.
Székely Sarolta
mfor.hu
