A Japán történetében legmagasabb mért, a Richter-skála szerinti 9-es erősségű földrengés 2011. március 11-én következett be Tóhoku régió csendes-óceáni partjainál, Szendai várostól nem messze. A rengést cunami követte, 10 méteres hullámokkal. A földmozgásban, majd az azt követő szökőárban - az akkori összesítések szerint - csaknem 16 ezer ember halt meg, több mint 6 ezer megsérült és több ezren eltűntek. (Más források szerint a 19 ezret is elérte az áldozatok száma). Az anyagi kár is hatalmas volt, utak és vasutak, épületek mentek tönkre, több helyen tűz ütött ki, gátak szakadtak át. Észak-Japánban mintegy 4,4 millió háztartás maradt áram, 1,4 millió háztartás víz nélkül. A következő hónapban több száz erős utórengés rázta meg Japánt, ötnek az ereje meghaladta a hetest, hetvenkettőé a hatost, további négyszázhúszé az ötöst.
Ez maradt a földrengés után
A katasztrófa során megrongálódott a Tokiótól 240 km-re északra található fukusimai atomerőmű. A földrengés, majd szökőár miatt megszűnt az erőmű áramellátása, s emiatt - a hűtőrendszerek leállása nyomán - katasztrofális helyzet alakult ki a létesítményben, hat reaktor közül három reaktorblokkban hidrogénrobbanás történt, három reaktorban pedig teljes zónaolvadás. Négy reaktorblokk szerkezetileg károsodott. Az erőműből nagy mennyiségben kijutott radioaktív anyagok több tíz kilométeres távolságig beszennyezték a környezetet. A baleset során 37 ember fizikai sérülést szenvedett, két embert pedig radioaktív égési sérülés gyanújával szállítottak kórházba. Az erőmű 80 kilométeres körzetéből kitelepítették a lakosságot, mintegy 170 ezer embert. A Greenpeace szerint az atombaleset elérte a nukleáris és radiológiai eseményeket rangsoroló (INES-) skála legmagasabb, hetes fokozatát.
A nukleáris baleset az egész világon átgondolásra késztette a kormányokat az atomerőművek biztonságát illetően. A földrengés óriási károkat okozott a szigetországban: a világ eddigi legköltségesebb természeti katasztrófája által okozott károk a japán hatóságok számítása szerint több mint 308 milliárd dollárra rúgtak, a helyreállítási munkálatok költségét pedig 184 milliárd dollárra becsülték.
Hivatalos adatok szerint senki sem halt meg a sugárzás miatt közvetlenül a fukusimai katasztrófa után, amely az 1986-os csernobili atomerőmű-baleset óta a legsúlyosabb nukleáris szerencsétlenség volt. 2015. október 20-án a japán kormány első ízben ismerte be, hogy radioaktív sugárzás okozta a fukusimai atomerőmű egyik dolgozójának vérrákját. Szakértők szerint a Fukusima-1 atomerőmű több dolgozójánál is kialakulhatott a sugárzás miatt daganatos megbetegedés, de a hatóságok ezt vonakodtak elismerni.
A csernobili katasztrófa képei
A válság tetőpontján - kényszerűségből - megemelték a megengedett sugárdózist, amelynek a munkások ki voltak téve a munkálatok idején. 2014 februárjában kiderült, hogy a Tokiói Elektromos Szolgáltató Társaság (TEPCO) 2013 szeptembere óta eltitkolta a talajvízben folyamatosan magas sugárzást mutató mérések eredményeit a japán nukleáris ügynökség elől.
2011. szeptember 6-án az ipari miniszter bejelentette, hogy az ország fokozatosan lemond az atomenergiáról, megkezdték az atomerőművek kikapcsolását. 2012 márciusában leállt a világ legnagyobb atomerőműve, a Kasivazaki-Kariva is. Júniusban azonban áramhiány keletkezett az országban, ezért az 50 leállított atomreaktor közül kettőt újraindítottak.
Bár a japán kormány minden befolyását igyekszik latba vetni az atomerőművek újraindítása érdekében, öt évvel a fukusimai baleset után egyetlen reaktor sem üzemel a szigetországban. A hatóságok négy blokk újraindítását már engedélyezték, az aggódó lakosok és az engesztelhetetlen aktivisták azonban bírósághoz fordultak az ügyben.
Abe Sindzó miniszterelnök 2012-es hatalomra jutása óta az atomreaktorok újraindítása mellett kardoskodik, azzal érvelve, hogy a gazdasági szükségszerűség ezt kívánja. A szigetország ugyanis a 2011-es baleset előtt áramigényének nagyjából 30 százalékát fedezte atomenergiával, s azóta javarészt a földgáz- és kőolajimport növelésével kénytelen pótolni a hiányzó kapacitásokat, ami a nyersanyagok világpiaci árának esése ellenére is hatalmas összegeket emészt fel.
MTI
