A napokban pénzügyi szervezetek különadója, ismertebb nevén a bankadó kérdése újra fókuszba került. Azt tudtuk, hogy a kormány az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött megállapodás alapján csökkenteni szerette volna ennek mértékét, abban azonban nem volt tökéletes egyetértés, hogy ezt milyen feltételekhez kössék. A megállapodás ugyanis nem szabott feltételeket, Nagy Márton, az MNB pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója szerint viszont szükség lenne rájuk.
A jegybank igazgatója múlt héten ugyanis azt nehezményezte, hogy a bankadó csökkentése nincs hozzákötve a hitelezés élénkítéshez, miközben elvárható, hogy a könnyítés fejében a bankok növeljék hitelezési aktivitásukat a vállalati szegmensben.
Az igazgató azt is problémásnak látta, hogy az adó alapja a korábbi 2009-es mérlegfőösszeg helyett a 2014-es lesz. Egyes bankok ugyanis szűkítették hitelezési aktivitásukat a két időpont között, és éppen ezek járnak jól.
Pontosan erről beszélt egyébként Csányi Sándor is és ezt mutattuk ki mi is egy korábbi cikkünkben, amelyben az adó akkor ismert számítási módja alapján kalkuláltuk ki a hazai nagybankok sarcát.
A költségvetés egy pár nyitott kérdést tisztáz, másokat viszont nem. Az kiderült, hogy valóban a 2014-es mérlegfőösszeg lesz az adó alapja, az viszont már meglepetés, hogy Orbán Viktor ígéretével ellentétben nem 60, hanem csak 55 milliárddal csökken a sarc. Vagyis az idei 144,2 milliárdos előirányzat helyett nem 84,2, hanem 89,2 milliárdot vár a kormány a szektortól.
Az azonban nem derül ki, hogy végül mekkora lesz az adó mértéke, ha viszont az Erste Bankkal kötött korábbi megállapodásból indulunk ki, akkor a felső kulcs 0,53 százalékról 0,31-re csökken.
Azt egyébként a költségvetés is deklarálja, hogy az adó azért csökken, hogy a hitelezési aktivitás emelkedjen Magyarországon.
mfor.hu
