A Központi Statisztikai Hivatal két napja közölte a legfrissebb munkanélküliségi adatokat. Ezek között bukkantunk rá az állás megszűnésének okait bemutató tájékoztatóra.
Az idei év első három hónapjában 65,8 ezer ember vált munkanélkülivé azért, mert a munkaadója meghozta a fájdalmas döntést. Ez valamivel több, mint az előző év utolsó negyedévében kimutatott 63,2 ezer fő. Viszont lényegesen alacsonyabb, mint az egy évvel korábbi hasonló időszakban - tehát 2017 január és március között - adatolt 84,8 ezer ember.
Ami beleillik a foglalkoztatási helyzet javulását jelző statisztikák sorába. Attól ugyan még odébb vagyunk, hogy teljesüljön az orbáni állom az egymillió új munkahelyről 10 év alatt - ha figyelembe vesszük a közmunkásokat, a külföldön dolgozókat, illetve a nem a termelő, szolgáltató szektorba tartozó, tehát az állam által foglalkoztatottakat, akkor kevésbé mutatnak jól a számok -, de kétségtelenül haladunk az úton.
További 28 ezer emberről pedig azt lehet elmondani, hogy saját döntése alapján szűnt meg az állása: felmondott, vagy beszüntette a vállalkozását. A megelőző négy negyedévben - vagyis 2017 folyamán - egyszer sem voltak ennyire sokan, tavaly év végén 24,3 ezren merték meglépni ezt.
Természetesen van egy kör, akiknek az időszakos, szezonális munkák jelentik a megélhetést. Ebből a világból 12,2 ezren kerültek át a munkanélküliek közé idén január és március között, ami szintén a legmagasabb a korábbi negyedévekkel összevetve.
A közfoglalkoztatásból 26,3 ezren jutottak vissza a munkanélküliek közé, családi kötöttségre hivatkozva pedig 8,7 ezren voltak kénytelenek elhagyni munkahelyüket. Egyéb okból 11,1 ezren váltak munkanélkülivé, 25,8 ezer emberről pedig azt állítja a KSH, hogy soha nem dolgoztak.
Így összesen 177,9 ezer munkanélkülit tartottak nyilván az első negyedévben.