Több mint hét hónapja annak, hogy háború tört ki az észak-keleti szomszédunknál, mely bár lokális harc, hatásai az egész világon megmutatkoznak. Talán nem véletlen, hogy Orbán Viktor előszeretettel használja - tévesen - a háborús infláció kifejezést, sejtetve, hogy ennek és a mostanra kialakult gazdasági helyzetnek Magyarországon az ukrán háború az oka. Az árak hazánkban azonban már tavaly elkezdtek emelkedni, az eurózóna inflációjához képest pedig már évekkel ezelőtt magasabb volt a hazai pénzromlás üteme néhány százalékponttal. Ráadásul azt is érdemes megjegyezni, hogy háború nélkül is tovább emelkedett volna idehaza a fogyasztói árindex köszönhetően a választás előtti, eddig még soha nem látott mértékű osztogatásnak.
Tavaly év végén ugyanis egységesen minden nyugdíjasnak a legmagasabb összegű, 80 ezres prémiumot utalták ki, majd februárban a tervezett félhavi helyett a teljes 13. havi nyugdíjat kapták meg az érintettek, a gyereket nevelő családok számára pedig visszautalta a kormány a tavaly befizetett személyi jövedelemadót. Ez pedig a fogyasztói kereslet növekedése révén inflációgerjesztő hatású volt. Mindemellett az államkasszában is jókora deficitet eredményeztek ezek az intézkedések, mely a fiskális politikának okoz megoldandó feladatot.
Mindenesetre tavasz óta egyre több és egyre súlyosabb gazdasági kihívások jelentek meg a horizonton, ma már számos szektornak jönne jól valamiféle támogatás, anyagi segítség az állam vagy az önkormányzat részéről. Csődhullámra figyelmeztetnek a szakértők, miközben a lakosságot is megélhetési válság fenyegeti, a tanárok pedig egyre keményebben küzdenek a jogos béremelésükért. Ez utóbbi elmaradását a kormány a "baloldalra" és Brüsszelre hárítja, ahol Magyarországnak járó uniós pénzeket függesztettek fel.
Jelen körülmények között kíváncsiak voltunk arra, hogy a vészhelyzet(ek) által lehetővé vált rendeleti kormányzással hogyan mozgatta a kormány a költségvetésben lévő pénzeket. Mely területek kapták a legtöbbet? Mennyit kapott a mindig kiemelt sport ágazata? Valamint mennyit áramoltatott a jövőt megalapozó területekre, mint az oktatás és az egészségügy? Egyúttal megjegyeznénk: csak a ténylegesen végrehajtott átcsoportosításokat összegeztük. Azokat az eseteket nem vettük figyelembe, amikor Orbán Viktor forrás előteremtésével bízta meg valamelyik miniszterét, mivel ez tényleges "pénzmozgást" még nem jelent.
Naponta 3,6 milliárdot pántlikázott fel a kormány
A háború kitörése és a legutóbbi (szeptember 19-i) átcsoportosítás között egészen pontosan 209 nap telt el és összesen 15 alkalommal rendelkezett pénzmozgatásról a kormány. Ez a 15 alkalom ráadásul úgy jött össze, hogy március 23. és május 25. között a választás és a kormányalakítás miatt nem nyúltak a büdzséhez. Viszont a kormány megalakulása után rögtön 11,1 milliárd forintot pántlikázott fel egy rendelettel. No, de mennyi az annyi?
Összesítésünk szerint 749,5 milliárd forintot mozgatott meg a kormány a háború kirobbanása óta.
Ezek jellemzően fejezetek közötti átcsoportosításokat jelentettek, vagy a Központi Maradványelszámolási Alapból, tartalékokból, illetve a gazdaság-újraindítási programok előirányzatról kerültek elvonásra a pénzek.
És hogy mire ment el a legtöbb pénz?
Március másodikán volt egy kicsivel több mint 136 milliárd forintos átcsoportosítás, ami az NVTM (szerk.: nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter) tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó egyéb társaságok juttatásai, beruházásai előirányzatra került. Ezt a forrást a gazdasági-újraindítási alapból biztosították.
Ennek kevesebb mint a fele ment február vége óta a Magyar Honvédséghez, 61,3 milliárd forint, a dobogó harmadik fokára pedig a közlekedési ágazati programok előirányzat került 37,3 milliárddal. Ezeken kívül még egy előirányzatra jutott kicsivel több mint 30 milliárd forint, az "infrastrukturális, innovációs és ökoszisztéma fejlesztése" 30,02 milliárdot kapott.
Az Orbán-kormány egyik kedvenc stratégiai ágazata a sport, melyre még a koronavírus-járvány alatt is rengeteg pénzt fordított és láthatóan nincs az a gazdasági, pénzügyi helyzet, amikor ez a terület ne jutna hozzá az állami forrásokhoz. Most sem történt ez másként, ám a költekezés intenzitása némiképp visszafogottabbnak tűnik. A versenysport és szakmai feladatok támogatása előirányzat 20,3 milliárdot kapott átcsoportosítások révén, ami a nyolcadik legtöbb forrásban részesülő sor az összesítésünk alapján.
Ám a sportra nemcsak ilyen jogcímen költ a kormány, hiszen ott van többek között a Nemzeti Sportközpontok, a kiemelt sportesemény stratégia, a kiemelt sportegyesületek támogatása is. Ha ezeket összesítjük, akkor
február 24-e óta a kormány rendeleti úton kicsivel több mint 50 milliárd forintot jutatott a sport területére. Ez az átcsoportosított összeg 7 százalékát jelenti.
Noha soknak tűnik ez az 50 milliárd forint van egy olyan terület, melyre ennek több mint a duplája ment el átcsoportosításokkal. Ez pedig a honvédelem és a belbiztonsági szervek (rendőrség, Terrorelhárítási Központ és büntetés-végrehajtás), ahova hét hónap alatt 94,6 milliárdot csoportosított át a kormány. Ez az összesen megmozgatott pénz 13 százalékát jelenti. Az erre a területre irányuló kiemelt figyelem nem annyira meglepő, hiszen a háború kirobbanásával fokozottabb hangsúlyt helyez a kormány a honvédelemre, a hadseregre és a katonai felszerelések mennyiségére és minőségére. Ugyanakkor az ukrán háború nélkül is NATO-tagként kötelességünk lenne növelni a honvédelmi kiadásokat, vállaltuk ugyanis, hogy a GDP 2 százalékát fordítja az ország erre a célra.
No, de mi a helyzet a jövőt megalapozó ágazatokkal?
A fentiek mellett van két kiemelten fontos ágazat is, mely a jövőt alapozza meg és gyakorlatilag egyikről sem mondható el, hogy remek állapotban lenne. Az egészségügyi területen egyre gyakrabban olvasni arról, hogy csak bizonyos napokon van szakellátás egy-egy kórházban, vagy épp osztályokat kell bezárni. Nos,
az eltelt hét hónapban csupán a megmozgatott pénz 3 százaléka ment az egészségügy területére, ez 22,9 milliárd forintot jelent. Ennek fele, 11,1 milliárd a gyógyító-megelőző ellátás intézetei előirányzatra ment.
Nincs sokkal jobb helyzetben az oktatás sem - és nemcsak az általános közhangulat miatt, hanem a rendeleti úton juttatott forrásokat tekintve sem. Itt most a legégetőbb kérdés a tanárok bérrendezése, -emelése lenne, ám ennek megtörténtét a kormány a brüsszeli forrásokhoz köti. Legalábbis ezek hiányával indokolja azt, hogy miért nem történt meg még az emelés. Mindenesetre összesítésünk alapján ez a terület sem kapott túl sok forrást:
kicsivel több mint 49 milliárd forintot mozgatott meg a kormány átcsoportosításokkal, ebből összesen 20,7 milliárdot kapott a Klebelsberg Központ.
