A jegybank kimutatása szerint az adósságot a második negyedévben a forint árfolyamváltozása 315 milliárd forinttal csökkentette, a nettó adósságfelvétel pedig 226 milliárd forinttal növelte. A teljes adósság összege így 23 250 miliárd forint volt a második negyedév végén.
Mivel a KSH a második negyedévre még nem közölt nominális adatot, ezért a mutató számításakor a GDP-re vonatkozóan az MNB saját becslését vette alapul.
Az államháztartás nettó tartozása azonban tovább nőtt. A 17 728 milliárdnyi összeg a GDP 62,1 százalékát tette ki június végén.
A bruttó konszolidált adósság és a nettó vagyon eltérő alakulása arra vezethető vissza, hogy az állam pénzügyi eszközeinek összesített értéke jelentős mértékben visszaesett. A nettó vagyon ugyanis a bruttó adósság és a pénzügyi eszközök különbsége. Mivel ez utóbbi nagyobb mértékben csökkent (8116,1 milliárdra a március végi 8632 milliárdról, vagyis -6 százalék), mint ahogy a konszolidált adósság (23 339-ről 23 250-re, vagyis -0,4 százalék), így a nettó vagyon negatív értéke is jelentősebben nőtt (2,4 százalék).
Nem szép az államháztartás utolsó negyedéve
Az államháztartással kapcsolatosan jó hír viszont, hogy a második negyedévvel zárult elmúlt egy évben a hiány 749 milliárd forintot tett ki, ami a GDP 2,6 százaléka. Vagyis, ha a második félév során a 2012-es adatokat tudná a büdzsé "hozni", akkor teljesíthető lenne a hiánycél. Ugyanakkor az is igaz, hogy a központi költségvetés (önkormányzatok nélkül számolt) már ismert júliusi adata azonban igencsak eltér negatív irányban a tavalyi adattól. (lásd: Júliusi hiány: az elmúlt 10 év második legrosszabb adata)
Ráadásul, ha csak a második negyedév adatait nézzük, akkor az államháztartás pozíciói már láthatóan romlottak, hiszen az április és június között "összehozott" 221 milliárdnyi hiány (negyedéves GDP 3,1 százaléka) lényegesen magasabb, az egyszeri tételek korrekciójával számolt tavalyi 131 milliárdnál (negyedéves GDP 1,9 százaléka).
A háztartások továbbra is gőzerővel takarítanak meg
Az államháztartással szemben a háztartások megtakarítási képessége tovább javult. Miközben tavaly a magán-nyugdíjpénztári kilépések miatt korrekciókat is figyelembe véve három hónap alatt 362 milliárdot tudtak félretenni, addig idén 392 milliárdot, ami a negyedéves GDP 5,5 százalékát teszi ki.
Mint az ábrán is látható, a háztartások megtakarítása lényegesen magasabb, mint amire az államháztartásnak szüksége van. Mivel - sajnos - a vállalati szektor a beruházások elmaradása miatt szintén megtakarító (a szektorra vonatkozó második negyedéves adataikat később közli az MNB), így a nemzetgazdaság nagy ütemben építi le külső adósságát. Ez mindenféleképpen növeli a pénzügyi stabilitást, ugyanakkor értelemszerűen a gazdasági növekedés terén "áldozatokkal" jár.
mfor.hu
