Március végén a központi kormányzat bruttó, nem konszolidált adóssága újabb történelmi csúcsra emelkedett, 27 650 milliárd forintot tett ki - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatásából. Egyetlen hónap alatt 325 milliárd forintos volt a növekedés mértéke, míg az első negyedéves változást nézve, tavaly év végéhez képest már 904,4 milliárdos a megugrás.
A növekedés hátterében több, egymással ellentétes hatású tényező áll:
- A nettó forintkibocsátás 1021,1 milliárd forinttal növelte az adósságot, ez egyébként a költségvetés éves hiányát és a lejáró devizaadósságot finanszírozza.
- A forint árfolyamának tavaly év végéhez képest bekövetkezett gyengülése 44,7 milliárddal növelte az állományt.
- A nettó devizatörlesztés 16,8 milliárddal csökkentette az adósságot,
- míg a deviza-keresztárfolyamok változása miatt bekövetkezett mark-to-market betétállományok csökkenése 144,7 milliárddal apasztotta a kormányzat adósságát.
Bár önmagában ez a 27 650 milliárd forint is rengeteg adósságot jelent, a teljes államháztartás még több tartozással rendelkezik. A központi kormányzat állományán túl ugyanis vannak még egyéb tételek is az államháztartáson belül, melyek tavaly év végén 613 milliárd forintot tettek ki. Akárcsak a nominális GDP-t illetően, úgy ennél is ez a legutóbbi, legfrissebb adat egyelőre.
Abban az esetben, ha a nominális GDP-t és az egyéb adósságot változatlannak tekintjük, akkor csak a központi kormányzat adósságának változása tavaly év végéhez képest 2,3 százalékponttal növelhette a GDP-arányos államadósságot. Vagyis az év végi 72,1 százalék után 74,4 százalékot kaptunk eredményül, hasonló szinteken legutóbb 2016-ban mozgott a tartozásállomány.
