4p

Majdnem napra pontosan egy hónapja annak, hogy a jegybank irányadó eszközként bevezette a 3 hónapos betétet a kéthetes helyett. A jegybanki célok azonban egyelőre csak félig látszanak teljesülni.

2015. szeptember 23-ától a Magyar Nemzeti Bank irányadó eszközként bevezette a 3 hónapos jegybanki betétet a kéthetes helyett. Ennek egyik legfőbb célja az volt, hogy a jegybank helyett a bankok inkább állampapírokban tartsák a pénzüket. Az MNB terve szerint 2015 év végére a kéthetes betéti állomány 1000 milliárdra fog lecsökkenni, miközben annak szintje nyáron még 4500 milliárd volt. Egy hónappal a változtatások után azt mondhatjuk, hogy a jegybanki célok második fele teljesülni látszik, azonban a bankok állampapírok felé történő terelését illetően egyelőre nem látszik egyértelmű hatás. Sőt, az elmúlt egy hónap nyomán azt mondhatjuk, hogy 915 milliárd forintnak nyoma veszett. Hogy történhetett mindez?

A kéthetes betét irányadó jellegének megszüntetése előtt még 4512 milliárdos volt az állomány, a szerdai legfrissebb adatok pedig már "csak" 1986 milliárdról árulkodnak. A különbség 2525 milliárd forint, vagyis egy hónap alatt ekkora összeg vándorolt ki a kéthetes betétekből, a nagy kérdés azonban, hogy hova is ment ez a pénz?

Ahogy azt a korábbi cikkünkben is kifejtettük, a bankok számára több lehetőség is nyitva áll:

  • adott az új eszköz, a 3 hónapos jegybanki betét,
  • az alacsonyabb hozamot kínáló, ám a szabályozói likviditáskövetelményeknél elfogadott 3 hónapos diszkont kincstárjegy,
  • hosszabb futamidejű magyar államkötvények,
  • azok számára, akiknek fontos a rövid futamidő, az egynapos - overnight - betétek is elérhetők,
  • vagy átmenetileg a pénzek  a kötelező tartalékolási rendszerrel összefüggő elszámolási számlára is kerülhetnek,
  • illetve a tőke egy része elhagyhatja az országot.

A 3 hónapos jegybanki betétállomány egy hónap leforgása alatt 1610 milliárd forintra növekedett, mellyel ha csökkentjük a kéthetesből kivont összeget, akkor megkapjuk a 915 milliárd forintot. A jegybanki célokkal összefüggésben ennek a pénznek a magyar forintos állampapír-piacon kellett volna többletkereslet formájában megjelennie, ám az Államadósság Kezelő Központ által heti két alkalommal tartott aukciók nem erről árulkodnak.

Igaz, a jegybanki módosítás hatása meglátszik. A 3 hónapos diszkont kincstárjegyet ugyanis a futamidő egyezése miatt sokan a jegybanki betét megfelelő alternatívájának tartják, mely ráadásul a szabályozói likviditáskövetelményeknek is megfelel, ellenben a jegybanki betéttel. Igenám, de a kincstárjegy kamata jelenleg is 0,54 százalékon áll, szemben a jegybanki betét által kínált irányadó kamattal, az 1,35 százalékkal. Éppen ezért ezen a futamidőn viszonylag alacsony az érdeklődés, a tervezettnél kisebb értékesítések és jelentősebben emelkedő hozamok jellemezték az elmúlt egy hónap aukcióit. Véleményünk szerint igazán érdekes akkor lesz majd a helyzet, ha a kincstárjegyek hozama megközelíti az irányadó kamat mértékét.

Áttérve a hosszabb futamidejű állampapírokra, itt sem láthatunk a korábbiaknál nagyobb érdeklődést. Tehát a kéthetes betétből felszabaduló pénznek csak egy nagyon elenyésző része mehetett államkötvénybe.

A rövid futamidőt fontosnak találó bankok választhatták az egynapos jegybanki konstrukciókat is, ám az elmúlt egy hónap összesített adatai sokkal inkább hitelfelvételről árulkodtak, mint az egynapos betétek választásáról.

A Magyar Nemzeti Bank korábbi tájékoztatása szerint a kötelező tartalékolási rendszerrel összefüggő elszámolási számlára is kerülhettek a kéthetes betétből felszabaduló pénzek. Ebben az esetben azonban azt érdemes tudni, hogy havi átlagos tartaléknagyságot határoznak meg a bankrendszer számára, amit teljesíteni kell. Mindez pedig azt jelenti, hogy a hónap elején jellemzően alacsonyabb, míg a hónap második felétől már magasabb összeg szerepel ezen a számlán. Az elmúlt egy hónap adatai alapján azonban megállapítható, hogy az elszámolási számlára sem kerültek milliárdjaival felszabaduló pénzek.

Mindezek nyomán elmondhatjuk, hogy a bankok a kéthetesből kivett pénzeknek csak egy részét helyezik az új irányadó eszközbe, még kevesebb az a pénzmennyiség, mely magyar állampapírban vagy egynapos jegybanki eszközben találná meg a helyét. Ezek után egyre erősebb a feltevés, miszerint a bankok kiutalják külföldre a felszabaduló pénzek nagy részét.

Székely Sarolta
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!