A San Franciscó-i székhelyű bank szóvivője, aki hétfőn tőzsdezárás után hozta nyilvánosságra a Wells Fargo közleményét, ugyanakkor hangsúlyozta: a Citigroup lépése nem gyakorolt nyomást rájuk, ezt már régóta tervezik.
A bank 10,4 milliárd dollár értékben új részvényeket bocsát ki, és részben ebből fedezi a visszafizetést. A visszafizetésről szóló megállapodás szerint a Wells Fargo 1,4 milliárd dollárt fizet ki osztalékként az államnak. A hitel visszafizetése a Wells Fargo negyedik negyedéves eredményeit erősen érinti.
Hétfői bejelentése szerint 20 milliárd dollár állami hitelt fizet vissza Citigroup: részvénykibocsátás keretében 17 milliárd dolláros tőkeemelést hajt végre, hogy a hitelt folyósító, úgynevezett TARP programból jövőre kiléphessen. A Citigroup több részletben, összesen 45 milliárd dollár hitelt kapott az állami mentőcsomagból, a TARP-ból. Az utolsó részletet úgy folyósították, hogy az állam 25 milliárd dollár erejéig részvényese lett a Citigroupnak. A részvénycsomag értéke időközben közel 30 milliárd dollárra nőtt.
A Citigroup mellett a Wells Fargo volt az utolsó nagy amerikai bankház, amely még nem egyenlítette ki állami tartozását. A J.P. Morgan, a Morgan Stanley, illetve a Goldman Sachs már a nyáron visszafizette állami hiteleit.
A nagybankok erősen igyekeztek a hitelek visszafizetésével, mivel ezzel kikerülnek a szigorú állami ellenőrzés alól, így például ismét maguk határozhatnak a menedzseri bónuszkifizetésekről.
Ezek a nagybankok, úgy tűnik, jól jártak a válsággal: egy sor szövetségileg levezényelt egyesülés nyomán több, nehéz helyzetben lévő társukat "lenyelték", és piaci helyzetüket megerősítették. Így nagyobb befolyást szereztek a fogyasztói hitelezésben és több profitra is szert tehetnek.
A Wachoviát bekebelező Wells Fargo vagyona például 43 százalékkal növekedett.
A hatalmas mértékű tőkekoncentrációt jelzi, hogy a J. P. Morgan Chase jelenleg az Egyesült Államokban a banki letétek több mint egytizedét birtokolja, és ugyanilyen hányaddal rendelkezik a Bank of America és a Wells Fargo is. Ez összesen 2.200 milliárd dollárt, az összes letét 34 százalékát jelenti. Ez a három bank és a kormány által megmentett és résztulajdonolt Citigroup bocsát ki minden második jelzáloghitelt és a hitelkártyák kétharmadát.
A Szövetségi Hitelbiztosítási Intézet (FDIC) szakértői szerint ennek a folyamatnak két káros következménye is van. Egyfelől a fogyasztók választási lehetőségei csökkennek a verseny szűkülésével, másfelől a korábbinál is jobban összefonódó nagybankok úgy érezhetik, a kormány baj esetén mindig megmenti őket.