5p

A tavalyi második félévben az ügyfelek széles körét érintő kiemelkedő mértékű és trendszerű áremelkedés nem volt tapasztalható - olvasható a felügyelet pénteken kiadott elemzésében. A hatóság minden időszakban nyomon követi a pénzügyi cégek árazási tendenciáit, ezekről készült most jelentés. Mfor.hu-háttér.

"A Felügyelet törvényben rögzített feladatának teljesítése érdekében folyamatosan nyomon kíséri a pénzügyi szervezetek fogyasztókkal szemben tanúsított magatartását és azonosítja a pénzügyi piacokon jelentkező fogyasztóvédelmi jellegű anomáliákat" - olvasható a pénteken megjelent elemzésben.

Nem volt kiemelkedő áremelkedés

A PSZÁF legfontosabb megállapítása, hogy 2010 második félévében nem volt tapasztalható kiemelkedő mértékű áremelés a pénzügyi szektorban, ami a fogyasztókat tömegesen érintette volna. "A pénzpiaci szektor szereplői a hitelkamatok általános emelése helyett jellemzően a betéti kamatok alacsonyabb szinten tartásával, illetve az éven belüli és a látra szóló kamatlábak csökkentésével igyekeztek kamatmarzsukat növelni" - olvasható a jelentésben.

A felügyelet szakemberei megállapították, hogy "a pénzügyi szolgáltatásokhoz és termékekhez kapcsolódó díj-, illetve költségnövekedések mind a pénzpiaci, mind a biztosítási szektorban jellemzően a fogyasztói árindex emelkedésén belül maradtak, azt követték le".

A tendencia azt mutatja, hogy számos új termék került bevezetésre a vizsgált időszakban, ami arra utal, hogy a pénzügyi cégek a szolgáltatások körének bővítésével igyekeznek megfelelni a fogyasztói igényeknek, emellett kedvezőbb árazással ösztönzik az elektronikus és internetes szolgáltatások használatát.

Átalakult a hitelezés

"Elsősorban a hitelezési tevékenységben figyelhető meg a termékkonstrukciók jelentős átalakítása, amelyben meghatározó szerepet játszanak a 2010. első félévében hatályba lépett jogszabály-módosítások; ez elsősorban a jelzálog alapú devizahitelezés megszűnését és helyette új forintalapú hiteltermékek és adósságrendező hitelek megjelenését vonta maga után" - mutatnak rá a szakemberek.

A fenti forradalmi változás a PSZÁF megfigyelése szerint a nem árjellegű feltétlek szigorodásával járt együtt, melyeknek jelentős része a második félévben lépett életbe.

A lakáscélú hitelek piacán az új folyósításokon belül a forinthitelek egyeduralkodóvá válása mellett a hitelköltségmutatók csökkenése jellemezte a piacot, követve a 3 havi BUBOR változásait. Az év második felétől tartósan 10 százalék alatti volt a lakáscélú hitelek THM értéke. Az év végére a piac meghatározó szereplői által felszámított költségek alig 1 százalékpont szélességű sávban szóródtak az év eleji jelentős eltéréseket mutató állapothoz képest - olvasható az elemzésben.

Meglévő termékek esetében érzékelhető volt némi változás, ám ezek többsége a referenciakamat módosulásából fakad, azaz a szerződésben rögzített kamatképzési metódus nem változott, így saját döntési körben végrehajtott emelés jelei közvetlenül nem jelentkeztek.

Inkább a betéti kamatokat csökkentették

Az elemzett időszakban jól érzékelhetően megváltozott a betétek kamatszintjére jellemző korábbi tendencia. Míg 2010 első félévében a betétek kamata a 3 havi BUBOR folyamatos csökkenésével együtt mozogva követte a piac változását, addig júniustól egy erőteljes elszakadás vette kezdetét. A júniusban bekövetkezett drasztikus eltávolodás (3 havi BUBOR 5,23 százalék, a szektor átlag betétkamata 4,55 százalék) eredményeként létrejött marzs kissé szűkült az év utolsó hónapjaiban, de az eltérés továbbra is markánsan jelzi, hogy az év második felében a betéti kamatok csökkentésével javította a szektor jövedelmezőségét.   

Mindez tehát azt jelenti a felügyelet értelmezésében, hogy a bankok a hitelkamatok emelése helyett inkább a betéti kamatok alacsonyan tartásával javították jövedelmezőségüket. A számlavezetés esetében az intézmények a meglévő termékeikre vonatkozóan jellemzően az egyes díjak és költségek infláció mértékében történő emelését hajtottak végre. E mellett érvényesítették a számlákhoz kapcsolódó szolgáltatások díjaiban (pl. postai költség, sms-küldés díja) bekövetkező külső változásokat is.

E mellett a díjak átrendeződése körében tapasztalható gyakorlat az, hogy a bankszámlához igénybe vehető új szolgáltatások után kerülnek felszámításra új díjak. Ezek a plusz szolgáltatások azonban a fogyasztó választása szerint, opcionálisan vehetők igénybe.

Sokan az ellenkezőjét tapasztalják

A PSZÁF kimutatása azért érdekes, mert sokan ennek ellenkezőjét tapasztalják: a napokban például a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) tett panaszt azért, mert a beérkező panaszok szerint egy magyarországi bank a fogyasztók hátrányára kezdeményezte lakossági- és bankkártya kondícióinak, valamint a számlacsomagokra vonatkozóan megkötött szerződéseinek módosítását.

Novemberben a bankometer.hu szakportál elemzése is azt mutatta, hogy a bankok a válságadót a folyószámlák átlagdíjának emelésével áthárítják a lakosságra. Az mfor.hu vizsgálata a banki marzsok elemzésével ezt a törekvést egyértelműen nem tudja alátámasztani, de az tisztán látható, hogy a válság költségeit nyilvánvalóan a lakossággal próbálják a bankok megfizettetni.

Beke Károly

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!