Nem kell eho-t fizetni a TBSZ és a NYESZ után
Mint ismert, hétfőn ismertették a második Varga-csomag részleteit, éppen ezért szerettük volna megtudni, hogy az adóemeléssekkel együtt hogyan is módosul az idei évi előirányzat a tranzakciós illeték, illetve a telefonadó esetében. Ezzel kapcsolatban Banai Péter Benő helyettes államtitkár a nemzetgazdasági tárca online fogadóóráján az mfor.hu-nak nem árult el konkrét számadatot. Annyit viszont megosztott, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték az eddigi tényadatok, illetve a konvergencia programban ismertetett bevétel-elmaradás alapján mindenképpen elmarad az eredetileg tervezettől.
Ez azonban nem jelenti az államháztartás egészének egyenleg-romlását - tette hozzá a helyettes államtitkár. Vagyis a költségvetésben szereplő 301 milliárd forinttól, így vagyis legjobb esetben is 220 milliárd forint származhat az illetékből. Május végéig egyébként 52,8 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, melyből 16,7 milliárd forint származott a Magyar Államkincstártól és 36,1 milliárd a piaci szereplőktől, ahogy azt reggeli cikkünkben már részletesen kifejtettük. (Lásd: A kincstár is csúnyán elmaradt a tranzakciós adójával)
A befizetések elmaradásának okait is részletezte a helyettes államtitkár. Eszerint: "az elmaradás hátterében egyrészt a banki forgalom várthoz képest időarányosan elmaradó forgalma, illetve az érintettek vártnál gyorsabb alkalmazkodása áll. Másrészt a bevételek elmaradásának oka a szezonalitásban is keresendő, az év második felében a bevételek felfutására számítunk a nagyobb arányú második félévi banki forgalomnak köszönhetően".
A bejelentett intézkedések másik pontja volt a 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás kamatjövedelmekre történő kiterjesztése. Ezzel kapcsolatban nem volt teljesen egyértelmű, hogy az eddigi adómentes megtakarítási formákra, így a Tartós Befektetési Számlára és a Nyugdíj-előtakarékossági Számlára is kiterjed-e. A helyettes államtitkár azonban határozottan elvetette ezt a felvetésünket, így tehát ezek továbbra is adómentesek maradnak.
A hétfőn bejelentett csomaggal kapcsolatban egyébként a helyettes államtitkár kiemelte: a beterjesztett javaslatokat a kormány már május közepén ismertette. "A háromlépcsős intézkedéssorozat első lépcsőjének végrehajtásáról (zárolás, tartalékképzés) a Kormány, illetve az Országgyűlés már korábban döntött, most pedig a 2. és 3. lépcső (Beruházási Alap létrehozása, valamint adóintézkedések) végrehajtását kezdeményezte a kormány".
Arra az újságírói kérdésre, hogy mekkora lehet az egyenlegjavító hatás, illetve miért nem közölték a csomag pontos méretét, költségvetési hatásait, Banai Péter Benő nyomatékosította a korábban már ismert okokat. Összességében 100 milliárd forinttal is javíthatják az idei büdzsé egyenlegét, pontosabb hatásokról viszont az Országgyűlés döntése után célszerű tájékoztatást adni. "A realizálható többletbevétel alakulását a Parlament döntése határozza meg".
Az NGM még vizsgálja a jegybank javaslatait
Június 7-én jelent meg a kormányhatározat, melynek értelmében a kormány a kkv-hitelezés fellendítése érdekében támogatást ad a kezességvállalási díjakhoz. Ennek költségéről szólva Banai Péter Benő elmondta: "a kezességvállalási díjak támogatás idén 1 milliárd forint plusz-kiadást jelent. A fedezetet a kormány a rendelkezésre álló szabad források átcsoportosításával fogja biztosítani".
A Magyar Nemzeti Bank május végén publikálta a félévente megjelenő stabilitási jelentését, melyben öt pontot fogalmaztak meg, amelyekkel a élénkíteni lehetne a bankok közötti versenyt a lakossági üzletágban. Ezek között megtalálható a közjegyzői díjak, valamint az előtörlesztési díjak 1-1,5 százalékos maximalizálása, a folyószámlák, illetve az állami támogatás hordózhatósága, valamint olyan piaci szereplők megjelenése is, amelyek a háztartások számára a legjobb konstrukciók kiválasztásában segítséget tudnának nyújtani.
Ezzel kapcsolatban is megkérdeztük a helyettes államtitkárt, a tárca mennyire támogatja és "karolja fel ezt az ügyet". Banai Péter Benő elmondta: az NGM számára fontos a bankok közötti verseny erősítése, amit már eddig is számos közelmúltbeli intézkedés támogatott, így például az átlátható árazásra vonatkozó szabályozás vagy éppen az előtörlesztési díjak csökkentése. A jegybank konkrét javaslatait pedig az NGM még vizsgálja.
Székely Sarolta
mfor.hu
